Noha abban a pillanatban azt érezzük, amikor fizetünk a kasszánál, hogy a hatósági árak bevezetése tökéletes ötlet, a gazdasági szakemberek szerint ez hatalmas tévedés. Mindenesetre az adatok alapján kiszámolható, hogy az uniós átlaghoz képes kétszer olyan gyorsan nőnek az árak Magyarországon.
Lassan egy éve, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát, februárban pedig hat alapvető élelmiszerre került ársapka. Az intézkedéssel a kormány az elszabaduló inflációt szerette volna visszaszorítani.
Bod Péter Ákos, volt jegybank elnök az ATV Híradóban kijelentette, az árstopok nem tudják megfékezni az áremelkedést, csak az átmeneti árhullámokat lehet áthidalni, hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek.
Az árstopos termékekből hiány alakult ki Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A gazdasági szakember úgy véli, hogy ez a kísérlet sikertelen volt, rövid távon talán megfogják az árat. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát, és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket.
A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Olaszországban és Franciaországban is meghosszabbították például az üzemanyagadók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett, több uniós államban pedig egyszeri szociális támogatással segítették a lakosságot.
Ez ugyan gyorsabb árnövekedést eredményez, de hamarabb lefutó inflációval. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer végük, és akkor újabb, eddig talán nem észlelt áremelkedés jön.
A fogyasztó semmit nem nyer, hiszen a másik terméket drágábban veszi meg Fotó: atv.hu
Az index.hu cikkében megírta, hogy élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni. A GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát, az árstop szerinte sosem volt jó ötlet.
Ugyanis a kereskedők áthárítják az itt elmaradt bevételt más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt. Molnár László szerint éppen ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hiszen a másik terméket drágábban veszi meg, és így globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki.
