A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése az idei esztendővel befejeződik. Ez alapján 2023-tól a férfiak nyugdíja esetében már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét – írta meg a Portfólió.
Ugyanakkor a nők negyven év jogosultsági idővel továbbra is nyugdíjba mehetnek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.
Ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és az érintett részesül a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ezzel a 2022-es lehetőséggel csak az 1957-ben, vagy azt megelőzően születettek élhetnek, az 1958-ban születettek még nem.
Magyarországon azok a nők, akik 40 év után mentek nyugdíjba, átlagosan közel 21 éven át, a 65 évet betöltők több mint 18 esztendőn keresztül kapnak nyugdíjat Fotó: Freepik
Ha 2022. után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjat, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ez a lehetőség már az 1958-ban születetteket is érinteni fogja, a korábban született, de nyugdíjat még nem igényelt személyekkel együtt. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Az Európai Unióban még a pandémia előtti idők adataira alapozva a becslések szerint 16,5 év (Bulgária, Románia) és 24,5 év (Franciaország) között mozgott az az időszak, amely ideig az idősek nyugellátásban részesülnek.
Magyarországon azok a nők, akik 40 év után mentek nyugdíjba, közel 21 éven át, a 65 évet betöltők több mint 18 esztendőn keresztül, míg a férfiak több mint 14 éven át részesülnek nyugdíjellátásban. Ez átlagban valamivel több, mint 17 és fél év, azaz a magyar nyugdíjasok az EU-ban az alsó szekcióhoz tartoznak.
