A felsőoktatásba jelentkezőknek mindössze az 1,2 százaléka jelölte meg első helyen a pedagógus-pályát – derül ki az Oktatási Hivatal számaiból. Az önmagában elkeserítő statisztikát tovább rontja, hogy kémia vagy fizika tanárnak szinte senki sem jelentkezett – adta hírül az ATV Híradó.
Az elmúlt tizenkét évben idén jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba, közel százhuszonhat és fél ezren. Tanárnak viszont nagyon kevesen készülnek. Az eduline arról ír, hogy a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi tíz legnépszerűbb szakja közé. A Híradó stábjának nyilatkozó Dalma húsz évvel ezelőtt tanult kémiát a szegedi tudományegyetemen, most egy budapesti iskolában tanítja a tárgyat.
A felvi.hu adatait böngészve idén fájóan sok a nulla, ha megnézzük, mennyien jelentkeztek kémia vagy fizikatanárnak az ország legnagyobb tanárképzőjére, az ELTE-re. Dalma is tapasztalja, hogy folyamatosan csökkentik a kémia és fizikaórák számát, mert nincs elég oktató. A tanár egy országos szakmai csoport tagja, ott sok problémáról hall.
Kémia vagy fizika tanárnak szinte senki sem jelentkezett Fotó: ATV
,,Testnevelés, biológia, magyar de már volt olyan hogy ének szakos kolléga mondta, hogy kémiát kell tanítani és segítsünk neki, hogy hogyan tudná ezt általános iskola 7. 8. osztályában abszolválni" – fogalmazott a pedagógus. Aki orvosnak készül, annak fizikából vagy kémiából kötelező emelt szintű érettségit tennie. Csökkent óraszámban viszont lehetetlen felkészíteni a diákokat erre, mondja Zeller Dalma.
Egyelőre semmi magyarázatot nem adott a belügyminisztérium arra, hogy hogyan tervezik a helyzetet orvosolni, valamint igaz-e, hogy a tanárok áthelyezése az első számú. A Pedagógusok Szakszervezetének újonnan megválasztott elnöke szerint a kormány a státusztörvénnyel az oktatás válságáról akarja elterelni a figyelmet.
Ők ezért minden párttól azt kérik, hogy utasítsák el a státusztörvényt. Totyik Tamás azt is pontosan tudja, hogy egyedül nem fognak áttörést elérni. ,,A gazdaság szereplőinek kellene felébredni abban az ügyben hogy nagyon súlyos árat fognak fizetni a következő 5-10 évben ha nem megfelelő képzettségű diákok kerülnek ki a munkaerőpiacra" – fogalmazott a PSZ elnöke.
