A válaszadók a biztonságérzetet és az adókedvezmény lehetőségét jelölték meg legfőbb előnyként a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokkal kapcsolatban. Az egészségpénztári megtakarítások kiemelten fontosak a válaszadók számára az egészségügyi költségek kezelésében és az egészségmegőrzés szempontjából egyaránt - derül ki az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár legfrissebb kutatásából.
A nyugdíjcélú megtakarítások előnyeit illetően a válaszadók 70,4 százaléka hangsúlyozta a biztonságérzet fontosságát, míg 42,4 százalékuk az adóoptimalizálást jelölte meg. Az egészségcélú megtakarítások előnyeivel kapcsolatban a válaszadók többsége kiemelte a költségmegtakarítást (54,5 százalék) és az egészségügyi biztonságérzetet (62,9 százalék).
Horváth Zsófia, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár értékesítési- és marketing vezetője a közleményben kiemelte: az egészségpénztári megtakarítással a tagság minden egyéni és egyes munkáltatói befizetés után visszaigényelhető adókedvezménnyel évente akár 150 ezer forinttal is csökkentheti egészségügyi kiadásait, vagy akár az egészségbiztosításra fordított költségeit is. A nyugdíjpénztárral takarékoskodók számára szintén vonzó lehet a 20 százalékos adóvisszatérítés.
Az MBH Gondoskodás Egészségpénztár tagjai az idei év első két hónapjában, majdnem 25 százalék többlet-befizetéssel növelték megtakarításaikat az előző év azonos időszakához mérten.
A felmérés kitér arra is, hogy a megtakarítási számlával rendelkezők eltérő összegeket fordítanak minden hónapban nyugdíjcélra: a kitöltők fele havi 8 és 30 ezer forint közötti összeget tesz félre nyugdíjmegtakarításként. Ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada úgy véli, hogy ennél jóval magasabb összeget, több mint 50 ezer forintot lenne érdemes erre a célra szánni havonta.
Példaként hozzák fel, hogy amennyiben egy 25 éves férfi, aki havonta csupán 11 ezer forintot utal pénztári számlájára, idős korára akár 100 ezer forinttal több nyugdíjra számíthat, mintha csak az állami rendszerre támaszkodna. Egy ugyanilyen korú nőnek kicsit nehezebb a dolga, mivel a statisztikák alapján ő várhatóan hosszabb ideig élvezheti majd a nyugdíjas éveit, így hosszabb időre elegendő megtakarítást kell felhalmoznia, így körülbelül havi 6 ezer forinttal többet kell rászánnia az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre.
A kutatás ismertetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségcélú megtakarításra a válaszadók 42,9 százaléka általában 6 és 15 ezer forint közötti összeget szán havonta, 15 ezer forintnál is nagyobb összeget tesz félre egészségcélú kiadásokra a kitöltők 39 százaléka.
Horváth Zsófia hozzátette, hogy az egészségpénztári számlára feltöltött megtakarítást 180 nap elteltével előrelátó önsegélyezés formájában fordíthatják akár lakáshitel törlesztésre, álláskeresési- és gyermeknevelési támogatásokra is vagy gyermek születéskor akár 1 millió forint értékű egyösszegű támogatásra. Ez az egyenleg óvodástól középiskolás korig bezárólag beiskolázási költségekre, felsőoktatásban tanuló gyermekek után pedig albérlet és kollégiumi díj költségeire is használható.
A felmérés eredményéből kiderült, hogy a válaszadók bő háromnegyede (76,2 százalék) számára fontos az online ügyintézés lehetősége.
