Több ezer oktató csatlakozott a béremelést követelő mozgalomhoz három neves magyar egyetemen: az ELTE-n, a BME-n és a Zeneakadémián. A kezdeményezés célja a méltó, versenyképes bérek elérése, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetése, és a zavartalan, színvonalas oktatás biztosítása. "A másik kettő, állami fenntartásban megmaradt intézmény, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói egyelőre távol maradtak." - írta a HVG.
A modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem jobb a helyzet
A G7 írása szerint a Pécsi Tudományegyetemen a tanársegédek átlagfizetése bruttó 494 ezer forint, ami alig 12 ezer forinttal haladja meg egy az Aldiban újonnan kezdő fizikai munkát végző dolgozó fizetését, mely utóbbi ráadásul 12 hónapon belül automatikusan emelkedik. Az ELTE-n a helyzet némileg jobb, mivel 2023-ban a dolgozók kiharcoltak egy intézményi minimálbért, de még így is egy frissen végzett tanár a közoktatásban többet kereshet, mint az őt vizsgáztató egyetemi docens. A BME-n még minimálbér sincs, egy adjunktus bruttó 366 ezer forintot vihet haza.
A bérek mellett az oktatók a munkakörülmények javulását is követelik. A G7 idézi az ELTE-dolgozók levelét, melyben kiemelik, hogy a túlórák és a pluszfeladatok elvégzésére nem kapnak kompenzációt, a kutatási és publikációs elvárások irreálisak, a munkahelyi légkör pedig feszült.
