Az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára az intézményrendszertől független bejelentő felület létrehozását, szakmai segítségnyújtást, valamint a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében tartandó képzések és tanácskozások szervezését javasolja a fővárosi önkormányzatnak a bicskei gyermekotthonban történtek miatt - a gyermekvédelmi intézményrendszerbe vetett közbizalom helyreállítása érdekében - létrehozott eseti bizottság, amelynek jelentését szerdán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadták el a Kiss László (DK) óbudai polgármester vezette testület jelentését.
A bizottság azt javasolja a fővárosi önkormányzatnak, hogy az erőszakos és szexuális cselekmények áldozatai számára hozzon létre bejelentő felületet, amely "automatikus jelzéssel él az illetékes hatóságok irányába", segíti a bejelentőt a bejelentés megtételében, egyértelmű információt nyújt a jelzőrendszer működéséről, a jelzőrendszeri tagok kötelezettségeiről. A testület jelentésében rámutatott, hogy a bűncselekmények áldozatai, különös tekintettel a pedofil és szexuális cselekmények áldozataira, traumával küzdenek, aminek kezelése és ellátása speciális szakmai feladat. Az esetek többségében a szexuális visszaélés az áldozat felnőttkorára is kihat és nehezíti, akadályozza, hogy egészséges felnőtt személyiséggé váljon. Ezért ezek kezelésére, illetve hozzátartozók, szülők, nagyszülők, gondviselők számára történő tájékoztatás, felvilágosítás céljából a bizottság javasolja a fővárosi önkormányzatnak, hogy hozzon létre, vagy szakmai szervezetek bevonásával működtessen konzultációs fórumokat, nyújtson mentális, pszichológiai segítséget. Ennek része lehet a képzések rendszerének kiépítése, mentorálás és érzékenyítés.
A testület javasolta azt is, hogy az erőszakmentesség világnapjához vagy a bűncselekmények áldozatainak napjához kapcsolódóan a fővárosi önkormányzat szervezzen akkreditált képzéseket, tanácskozásokat, konferenciákat a bűnmegelőzés és az áldozatsegítés témakörében az állami és önkormányzati szervekkel, valamint a szexuális zaklatás ellen küzdő, a jelzőrendszer megerősítésén tevékenykedő civil közösségek bevonásával.
A múltbéli ügyek is előkerültek
A Fővárosi Közgyűlés február 28-i ülésén döntött a testület felállításáról. Az eseti bizottságnak a többi között értékelnie kellett, hogy a bicskei gyermekotthonban történt pedofil visszaélésekről 2011-ben tett bejelentést megfelelően kezelték-e. A bizottság megállapítása szerint bár az egyik bejelentő elmondása szerint már 2006-tól elindultak "megjegyzések" az intézményvezetővel kapcsolatban 2010-et megelőzően konkrét jelzés, vagy panasz nem merült fel az intézménnyel, vagy annak vezetőjével kapcsolatban. Az intézményben folytatott ellenőrzések mind törvényességi, mind szakmai szempontból folyamatosan megfelelőnek, sőt néhány esetben kiemelkedően jónak ítélték az intézmény működését.
A 2008-as eset kapcsán konkrét gyermekvédelmi jelzés nem történt, az ügynek intézményi következménye nem lett, továbbá a 2010-es jelzést követően az intézményben a jelzést tevőkkel szemben ellenséges légkör alakult ki, az intézmény dolgozóinak nagy többsége vitatta a jelzés tényszerűségét-
Mint olvasható, sem az iratok, sem pedig a válaszok, meghallgatások nem igazolják, hogy a fővárosi intézmények szakmai vagy fenntartói kezdeményezésre elkészítették volna a saját gyermekvédelmi irányelvüket. Ez a bizottság szerint a korabeli jogszabályi környezet tisztázatlansága mellett fenntartói felelősséget is felvet, különösen mert a 2010-es jelzést követően sem tettek lépéseket e protokoll megteremtésére.
A jelentés szerint nem igazolható, hogy a dolgozók felkészítése a szexuális visszaélések megelőzésére, a bántalmazás jeleinek, tüneteinek felismerésére vonatkozóan megtörtént volna. "Ez súlyos fenntartói felelősséget vet fel, hiszen a 2010-es jelzést követően sem tettek lépéseket a szexuális visszaélések megelőzésére szolgáló rendszer kiépítésére" - fogalmaztak. Megállapították azt is, hogy annak ellenére, hogy a bejelentést tevőtől a fenntartó kapott információkat arra, hogy a vizsgálat nem szakszerű és a gyermekek befolyásolása megtörténik, ennek elhárítására semmilyen intézkedést nem tett.
A jelentés szerint a fenntartóhoz érkeztek konkrét információk arról, hogy a bejelentőket retorziók érik, de ezt munkajogi kérdésnek tekintette, és semmilyen intézkedést nem tett a bejelentők védelme érdekében. Tarlós István akkori főpolgármester állítása szerint ezekről az intézkedésekről nem volt tudomása, azt "disznóságként" minősítette - olvasható. Mint írták, az akkori főpolgármester, vagy főpolgármester-helyettes sem a Fővárosi Közgyűlést, sem pedig az illetékes bizottságot nem tájékoztatta az önkormányzatot érintő ügyről. A megállapítások között szerepel az is, hogy a bejelentők és a tanúk megfélemlítése, befolyásolása több írásbeli válaszban is fellelhető. Ez egyértelműen felveti a fenntartó felelősségét, mulasztását. A bizottság szerint ez különösen aggályos, hiszen "a fenntartónak is tudomása volt arról, hogy az igazgató bent lakott az intézményben, annak ellenére, hogy családjának lakása volt a városban".
A jelentés szerint a főjegyző és a sajtófőnök információval bírhatott a 2011-es bejelentésről a gyermekotthon később pedofil bűncselekményért elítélt vezetőjének Bárczy István-díjjal való 2015-ös kitüntetése idején. Bagdy Gábor akkori főpolgármester-helyettes és Tarlós István akkori főpolgármester egybehangzó állítása alapján az ügy részleteiről tudomása nem volt. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) frakcióvezető azt mondta: minden igyekezet ellenére a bizottság nem tudta elérni azt a célt, hogy megnyugvást tudjon adni az áldozatoknak.
