Jogerős ítélet hozott a Szegedi Ítélőtábla a mórahalmi makettpark ügyében, a vádlottakat - mint felbujtót, közvetett tettest, illetve bűnsegédet - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletében mondta ki bűnösnek a bíróság - tájékoztatott az ítélőtábla pénteken.
Az ügy elsőrendű vádlottját három év, a másodrendű vádlottat, a turisztikai attrakció ötletgazdáját három év hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A projektvezetőként dolgozó harmadrendű vádlottra, aki közvetve résztulajdonos volt a pályázó cégben és korábban a generálkivitelezést végző vállalkozásban, emellett ügyvezetőként irányította a műszaki ellenőrzést végző kft.-t is, egy év hat hónap - négy évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki a törvényszék. A negyedrendű vádlott, a generálkivitelezést végző cég vezetője, egy év tíz hónap végrehajtandó börtönbüntetést, a projektben műszaki ellenőrként közreműködő ötödrendű vádlott egy év egy hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A közlemény szerint az első- és a másodrendű vádlott közösen elhatározták, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló ötven fontos műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A másodrendű vádlott vezette cég pályázatot nyújtott be, a támogatási szerződést 2010 októberében kötötték meg, a Dél-Alföldön indult nagy összegű turisztikai beruházások közül ez a projekt kapta a legmagasabb - 85 százalékos - támogatást. A beruházás során a generálkivitelezői és a műszaki ellenőri tevékenységet a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaságok végezték. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, amelyet a cég 15 százalékos önerő biztosítása mellett, 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásból kívánt megvalósítani.
A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A likviditási problémák áthidalása és a minél nagyobb összegű támogatás lehívása érdekében a vádlottak elhatározták, hogy a kivitelezés folyamán benyújtandó kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkálatokat jelentenek majd készre. A vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, így azzal, hogy a kifizetési kérelmekben teljesítettként megjelölt makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el. A támogatás mielőbbi megszerzése érdekében az Országház és a Budai vár makettjét jelentősen túlárazták.
A vádlottak 2014 júniusáig több mint 512 millió forint előleget kaptak, illetve támogatást kértek. Az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik. A vádlottak 2014. március 31. határidővel a projektet készre jelentették, annak ellenére, hogy a park alkalmatlan volt a látogatók fogadására, több makett sérült volt, illetve ellenőrzéskor nem volt a helyszínen. A céget ezért a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték. A 436 millió forintból végrehajtási eljárás során csupán alig 50 millió forint térült meg.
Döntésével a táblabíróság súlyosította az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottra az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott büntetést. Mezőlaki Erik bírósági tanácselnök az indokolás során kifejtette, az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének. A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott esetében csak a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetők el. Az első- és a másodrendű vádlottal szemben pedig szükség volt hosszabb időtartamú szabadságvesztés kiszabására is.
