2025. január 1-től új kommunikációs struktúra lépett életbe az Építési és Közlekedési Minisztériumban (ÉKM). Az új rendszer keretében a minisztériumon belül létrehozták a Tájékoztatási és Információs Központot, amely a tárca és annak háttérintézményei teljes kommunikációs tevékenységét átvette. Ez a lépés jelentős ellenállást váltott ki az érintett dolgozók körében - írta a Portfolio.
Az ÉKM a Hivatalos Értesítőben közölte, hogy a központosítás célja a hatékonyabb és egységesebb tájékoztatás biztosítása.
„Annak érdekében, hogy minden területet érintően gyors és hiteles tájékoztatást tudjunk biztosítani a nyilvánosságnak, szükséges a minisztériumhoz és a háttérintézményekhez tartozó tájékoztatási és marketingkommunikációs tevékenységek összehangolása, egységes szakmai irányítása” – írták.
A minisztériumhoz számos háttérintézmény és gazdasági társaság tartozik, köztük olyan jelentős szervezetek, mint a MÁV Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Mahart Zrt. és a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt.
A közlekedési események szervezése kivételével minden kommunikációs feladatot a központ irányít.
Elégedetlenség és távozások
A központosítás nem aratott osztatlan sikert a kommunikációs területen dolgozók körében.
Lapunk információi szerint többen döntöttek úgy, hogy nem fogadják el az új pozíciókat, és év végével megszűntették munkaviszonyukat.
Az elégedetlenség egyik kiemelkedő példája Pécsi Norbert Sándor távozása, aki 2017 óta volt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője.
Az érintett munkavállalók december közepén kaptak tájékoztatást a változásokról, és dönteniük kellett, hogy elfogadják-e az új struktúrában kínált pozíciókat, vagy távoznak. Az ÉKM nem árulta el, hogy pontosan hány dolgozó hagyta el a tárcát, de közölték, hogy „a Tájékoztatási és Információs Központ a korábbi, elkülönülten működő minisztériumi és intézményi sajtóosztályoknál költséghatékonyabban, lényegesen kevesebb munkatárssal látja el a feladatát.”
Az átszervezés az ÉKM szerint a hatékonyságot szolgálja, de a távozó munkavállalók száma és az elégedetlenség mértéke alapján kérdéses, hogy az új rendszer mennyiben éri el kitűzött céljait.
