A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint Magyarország ismét az Európai Unió legkorruptabb tagállama lett, így megőrizte tavalyi sereghajtó pozícióját. A berlini központú szervezet január 30-án bemutatott jelentése rámutatott: bár a magyar kormány számos korrupcióellenes intézkedést vezetett be az uniós pénzek lehívása érdekében, ezek önmagukban nem elegendőek a rendszerszintű korrupció felszámolására.
Magyarország 2023-ban 42 pontot kapott a CPI 100 pontos skáláján, ahol a 0 jelenti a legkorruptabb, a 100 pedig a legkevésbé korrupt országokat. Ezzel a 180 országot rangsoroló listán hazánk a 76. helyen végzett, mindössze egy helyezést javítva a 2022-es eredményéhez képest. Az EU-n belül azonban már második éve az utolsó helyen áll.
Az elmúlt években Magyarország folyamatosan csúszott lefelé a korrupció elleni teljesítményt tekintve. 2012-ben még a 19. helyen állt az uniós rangsorban, ám 2020-ra már Bulgáriával és Romániával holtversenyben az utolsó helyen végzett. Azóta Románia és Bulgária is megelőzte, míg a többi visegrádi ország, Csehország (57 pont), Lengyelország és Szlovákia (54-54 pont) jelentősen jobban teljesít.
A TI jelentése kiemeli: a korrupció szintje és az igazságszolgáltatás függetlensége között szoros összefüggés van.
„A korrupció mindaddig virágozni fog, amíg az igazságszolgáltatás nem képes hatékonyan fellépni az elkövetőkkel szemben, akár a kormányokkal való konfliktus árán is.” – François Valérian, a Transparency International globális elnöke
A jogállamiság helyzetéről szóló fejezet rámutat, hogy bár az EU nyomására létrejött az Integritás Hatóság és a Korrupció Ellenes Munkacsoport, hatáskörük korlátozott. A kormány ugyan visszavonta a közérdekű adatokhoz való hozzáférés néhány súlyos korlátozását, de más módszerekkel nehezíti meg azok megismerését, például az üzleti titkok védelmének erősítésével.
A jelentés külön kritikát fogalmazott meg a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításával kapcsolatban, amely a 2022-es reformok után még átláthatatlanabbá vált.
Nagy korrupció, szerény gazdasági teljesítmény
Gazdasági szempontból a jelentés rámutat, hogy a korrupció magas szintje összefügg a szerény gazdasági teljesítménnyel.
„Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama.”– Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője
Hazánk az egy főre jutó GDP alapján csak Bulgáriát, Romániát és Horvátországot előzi meg az EU-ban.
A közbeszerzések területén a jelentés szerint továbbra sem történt érdemi előrelépés. A TI Magyarország kiemelte, hogy a közbeszerzési rendszer a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszköze maradt, és bár az egyajánlatos közbeszerzések aránya csökkent, ez önmagában nem elegendő a piaci verseny helyreállításához.
Az uniós források döntő hányada továbbra is zárolva maradt
Bár az EU tavaly év végén 10,2 milliárd eurót felszabadított a Magyarországnak járó kohéziós alapból az igazságügyi reformok miatt, a teljes támogatási összeg több mint 21 milliárd eurója továbbra is zárolva maradt.
Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem teljesítette maradéktalanul a jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket, és problémásnak ítélte meg többek között az akadémiai szabadság, a szexuális kisebbségek jogainak védelmét és a menekültügy kezelését.
A Korrupció Érzékelési Indexről
A Transparency International 29. alkalommal készítette el a CPI-t, amely 12 szervezet 13 felmérése alapján állapítja meg az egyes országok közszektorbeli korrupciós fertőzöttségét. A teljes módszertan és a részletes adatok elérhetők a Transparency International honlapján.
A felmérés tavalyi eredményeiről pedig itt számoltunk be.
