Orbán Viktor február 14-én a Jó reggelt, Magyarország! című rádióműsorban beszélt Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonhívásának hatásairól. Az interjúban kiemelte, hogy Magyarország következetesen kitartott álláspontja mellett, amely most igazolódni látszik. „Halleluja” – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy a geopolitikai események felgyorsultak, miután az európai országok eddig „bénának és bénultnak” tűntek. Hangsúlyozta, hogy „eddig csak a Vatikán állt ki az álláspont mellett”, de most már Donald Trump is csatlakozott ehhez a táborhoz - tudósított a Telex.
Orbán szerint a Nyugat gondolkodásmódja átalakulóban van, és ez a változás kiterjed a háború kérdésére, a migrációra, a klímapolitikára és a család fogalmára is. „A béke pozícióját morálisan alávaló kérdésnek minősítette a Nyugat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy hasonló narratíva alakult ki a klímapolitikában, a genderkérdésben és a kereszténység tekintetében is.
A gazdasági hatások kapcsán a miniszterelnök rámutatott, hogy Magyarország évente 6,5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a háborús szankciók miatt. „Összesen a 20 milliárd euró környékén vagyunk, az hatalmas mennyiségben” – mondta, majd kiemelte: „Ha jön az amerikai elnök, békét teremt, megegyezés születik. Szerintem Oroszországot visszaintegrálják a világgazdaságba, visszaintegrálják az európai biztonsági rendszerbe, sőt még az európai energiagazdasági rendszerbe is, az a magyar gazdaság számára egy óriási lökést ad, nagy lehetőség. Sokat nyerünk a békén.”
A migráció témájában Orbán azt állította, hogy „gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz”, és emlékeztetett Soros György terveire. „Soros György közzétett egy Soros-tervet, a létezését valamilyen rejtélyes okból itt Magyarországon a baloldal állandóan tagadja, holott ez megjelent írásban Soros György aláírásával. Mindenki láthatta is a saját két szemével, ez van, Soros-terv létezik.” Orbán szerint az európai országok sokáig azt hitték, hogy a migráció pozitív hatással lesz, de az események mást igazoltak. „Megjelent a terrorizmus, az erőszak beköltözött Európába, a közbiztonság kirojtosodott, a gazdasági terhek kezdenek elviselhetetlenné válni.”
A magyar miniszterelnök szerint Magyarország elkerülte ezeket a problémákat, és hozzátette: „Nem vagyunk boldogok mint magyarok, hogy mindenben visszaigazolt bennünket az idő. Amiben boldogok vagyunk, vagy amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk.”
Az Európai Unió jövőjéről szólva Orbán kifejtette, hogy az EU jelenlegi formájában nem fenntartható, és a német-francia vezetésnek lépnie kell, különben az Unió széthullhat. „Nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától is, vagy ha ez így megy tovább” – mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak az EU-n belül kell maradnia.
A gazdasági stabilitás kapcsán Orbán szerint elengedhetetlen az energiaárak csökkentése és egy egységes európai tőkepiac létrehozása. „A mostani helyzet rossz a családoknak, de ami talán még ennél is nagyobb baj, hogy tönkremennek az európai cégek” – mondta, majd kiemelte: „Hát ha ebben meg tudnánk egyezni, amit egyébként Magyarország tiszta szívből támogat […], a tőkepiac létrejönne, és máris itt tudnánk tartani a gazdaság működtetéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, vagyis magát a pénzt.”
A világgazdasági trendekkel kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott, hogy a gazdasági hatalom egyre inkább Ázsia és az arab világ felé tolódik el. „És ha Donald Trump elnök most itt lesz, akkor Amerikában írják, de semmiképpen nem Európában” – mondta.
Orbán hangsúlyozta a magyar kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát is, különösen a külpiaci lehetőségek kiaknázásában. „Mi következik ebből a földközeli valóságban? Az, hogy támogatni kell a magyar kis- és középvállalatokat például abban, hogy külföldi kapcsolatokat tudjanak kialakítani” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar vállalkozók versenyképességének növelése kulcsfontosságú a nemzetközi piacokon.
