A magyar lakosság többsége nem tartja szükségesnek a Budapest Pride betiltását, és nem támogatja azt sem, hogy az alaptörvény rögzítse, hogy az ember "vagy férfi, vagy nő" – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek.
A kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada nem tartja fontosnak a nemek alaptörvénybe foglalását, míg a kormánypárti szavazók több mint ötöde szintén nem ért egyet ezzel. A Pride betiltását illetően az összes válaszadó 56 százaléka ellenezné a felvonulás betiltását, míg 43 százalék elfogadja a rendezvény létét, de nem venne részt rajta.
Figyelemelterelés vagy politikai támadás?
A Pride betiltásának hátterével kapcsolatban a legtöbben (42 százalék) úgy vélik, hogy ez csak egy figyelemelterelés fontosabb ügyekről. További 26 százalék szerint a kormány egy népszerűtlen társadalmi csoport ellen fordulva akarja erősíteni saját támogatottságát, míg 20 százalék gyermekvédelmi intézkedésként tekint rá.
Alaptörvény-módosítás: újabb változtatások
A Publicus felmérésének eredményei azután láttak napvilágot, hogy a kormánypárti képviselők benyújtották az alaptörvény tizenötödik módosítását, amely többek között tartalmazza:
-
A háborús veszélyhelyzet fenntartásának egyszerűsítését, amelyhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados jóváhagyása.
-
A kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggesztését, ha veszélyt jelentenek az ország közrendjére.
-
A készpénzhasználat védelmét és a kábítószerek előállításának, terjesztésének tiltását.
-
A gyermekek "születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának" rögzítését, valamint a "keresztény kultúrán alapuló nevelést".
Társadalmi megosztottság az LMBTQ+ jogok kapcsán
A felmérés szerint a magyarok 51 százaléka elfogadná, ha azonos neműek is családnak minősülhetnének, míg 55 százalék támogatná, hogy meleg párok örökbe fogadhassanak. 60 százalék pedig elfogadná, ha saját gyermeke azonos nemű párt választana.
