A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között reprezentatív telefonos kutatást végzett a „közélet átláthatóságáról” szóló, a független sajtó ellehetetlenítését elősegítő törvényjavaslatról, amelyet a Partizán rendelt meg. Az eredmények szerint a válaszadók 23 százaléka egyáltalán nem hallott a törvényjavaslatról, míg 44 százalék jelentős ismeretekkel rendelkezik róla, 33 százalék pedig „valamit hallott”.
A leginkább a fiatalok (18-29 évesek 50 százaléka) ismeri a törvényt, és a tájékozottság jelentősen függ az iskolai végzettségtől: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 64 százaléka hallott sokat a jogszabályról, míg az alapfokú végzettségűek közül csak 24 százalék - írta meg a Telex.
Földrajzi eloszlásban a fővárosiak és megyei jogú városban élők vannak leginkább képben (63, illetve 55 százalék), de falvakban élők 30 százaléka egyáltalán nem ismeri a törvényjavaslatot. A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy a kormány célja a kritikus média és civil szervezetek elhallgattatása, míg 26 százalék szerint az átláthatóság növelése a szándék. A Fidesz-szavazók között ez az arány fordított: 65 százalékuk hiszi, hogy az átláthatóság a cél, míg 6 százalékuk kritikus. Az összes válaszadó közel fele, 46 százalék egyáltalán nem ért egyet a törvénnyel, míg csak 17 százalék támogatja teljes mértékben. A Fidesz-táborban viszont a támogatás magas, 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetért a jogszabállyal. Ezzel szemben a tiszti szakszervezetek támogatói között a teljes elutasítás 86 százalékos.
Mit tartalmaz az ellehetetlenítési törvény?
A törvényt Halász János fideszes képviselő nyújtotta be május 14-én, és a külföldi támogatásokat élvező civil szervezetek munkáját rendkívül megnehezíti.
A jogszabály alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal felterjesztheti a kormánynak azokat a szervezeteket, amelyeket veszélyesnek tart a magyar szuverenitásra. Ezek a szervezetek:
-
nem gyűjthetnek adó 1%-ot,
-
minden támogatójuktól hivatalos nyilatkozatot kell kérniük arról, hogy nem külföldről érkezett a pénz,
-
vezetőik vagyonnyilatkozatot tesznek, és kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha felmerül külföldi támogatás, a pénzmosás elleni szervezet akár 25-szörös bírságot is kiszabhat, amelyet 15 napon belül ki kell fizetni. Az így beszedett összegek a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek. A hivatal helyszíni ellenőrzéseket is tarthat, beleértve iratok és adathordozók vizsgálatát, rendőri segítséggel.
Ez a szabályozás egyaránt vonatkozik az átlátható uniós pályázati támogatásokra is, amelyek normál esetben nem jelentenének kockázatot.
