Komoly aggodalmat váltott ki a fővárosi és kerületi önkormányzatok körében az a jogszabály-módosítás, amely jelentősen szűkíti az épülethomlokzatokon elhelyezhető reklámhordozók szabályozásába való beleszólásukat. A változások következtében a helyhatóságok már nem korlátozhatják, hogy ki, hol, milyen reklámfelületet helyez ki a település épületeire – derült ki a Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi és városfejlesztési bizottságának ülésén, amelyről a Népszava számolt be.
A XIII. kerület például korábban két négyzetméteres méretkorlátot alkalmazott, amit a mostani változtatás nyomán el kellett törölniük, így már akár 15 négyzetméteres reklámok is felkerülhetnek a falakra. A főváros szerint ez komoly reklámszennyezési hullámot indíthat el, különösen a belső kerületekben.
Karácsony Gergely főpolgármester még 2022-ben indított kampányt a városképet rontó molinók ellen. A főváros akkor úgy szigorította a szabályokat, hogy csak önkormányzati engedéllyel lehetett reklámtartókat vagy világítótesteket elhelyezni a közterülettel határos homlokzatokon, legfeljebb kilenc négyzetméteres méretben. A kerületi önkormányzatok többsége még szigorúbb korlátozásokat vezetett be, ám a kormányhivatal rendszerint elutasította a szankcionálást, jogszabályi kiskapukra hivatkozva.
A főváros ennek ellenére próbálta érvényesíteni jogait: több esetben arra hivatkoztak, hogy a reklámtartók és világítótestek túllógnak az épületek fala által meghatározott telekhatáron, így közterület-használati engedélyhez kötöttek. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint már volt példa arra, hogy egy illegálisan kihelyezett reklámhálót lebontattak.
Jelenleg 14 ügyben indult hatósági eljárás, ezek közül öt eset már bíróság előtt van, kettőben bírság is született, bár ezek ellen fellebbeztek. Az Alkotmánybíróság is foglalkozott az üggyel: öt reklámcég fordult hozzájuk a fővárosi szigorítások miatt. Az ítélet szerint a főváros nem lépte túl hatáskörét, ám a döntés nem terjedt ki az új szabályozási környezetre.
A Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal viszont úgy értelmezi a 2024-es törvénymódosításokat és az új építészeti szabályozást, hogy a főváros jogköre megszűnt a reklámügyekben, és erre hivatkozva már két törvényességi felhívástis küldtek a városvezetésnek. A főváros azonban nem hajlandó módosítani a reklámrendeletét.
Vitézy Dávid, a városfejlesztési bizottság elnöke szerint a kormány az ukrán háborús veszélyhelyzetre hivatkozvagyakorlatilag teljesen liberalizálja a reklámkihelyezést, ami szerinte odáig vezethet, hogy „nemcsak Bukarest fog rendezettebbnek tűnni Budapestnél, hanem Új-Delhi is”.
„Bárki, bárhol, bármilyen reklámot kitehet a saját ingatlanára önkormányzati engedély nélkül. A választások közeledtével persze minden reklámfelület jól jön, de ez olyan mértékű városrombolás, ami minden szempontból ellentétes a város gazdasági és turisztikai érdekeivel.”
A szakpolitikus szerint miközben Bécsben, Varsóban és Prágában épp a közterületi reklámok visszaszorítása zajlik, Budapest épp az ellenkező irányba tart.
„Az a balkáni reklámkupleráj, ami a reptérről bevezető gyorsforgalmi út mentén van Budapesten, elképzelhetetlen egy hozzánk hasonló történelmű országban.”
