Megdöbbentő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: 2023-ban majdnem 70 ezer olyan ember élt Magyarországon, akinek még az általános iskolai végzettsége sem volt meg. A felnőttképzésben csak 744-en fejezték be sikeresen a nyolc osztályt – írja a Népszava a legfrissebb adatokra hivatkozva.
A felnőttek körében tapasztalható alacsony képzettségi szint és a tanulásra való alacsony hajlandóság komoly társadalmi és gazdasági problémát jelent. Az élethosszig tartó tanulás elvét az EU egyik alapelvként kezeli, Magyarországon azonban ez a gyakorlatban nem igazán működik.
Az EU-s rangsor végén: alig tanulnak a magyar felnőttek
A 25–64 éves magyar lakosságnak mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2023-ban. Ez az arány az EU 27 tagországa között csupán a 21. helyre volt elég. Az adatok alapján Magyarország tartósan az utolsó harmadban szerepel ezen a téren.
A felnőttoktatás további problémája, hogy a sikeres érettségizők száma is csökken: míg 2023-ban 8200-an tettek sikeres érettségit felnőttként, 2024-ben már csak 6100-an. Az általános iskolát be nem fejezettek körében pedig még ennél is kisebb az aktivitás.
Idősebbek a felsőoktatásban: de főként levelezőn
A Eurostudent legutóbbi jelentése alapján a magyar felsőoktatásban tanulók között a 30 éves vagy idősebb hallgatók aránya 15,7 százalék volt. Többségük levelezőn, estin vagy távoktatásban folytatta tanulmányait, és mindössze 3,3 százalékuk vett részt nappali képzéseken.
A szakértők szerint a felnőttek képzésbe való bevonása elengedhetetlen lenne a gazdaság versenyképessége, a társadalmi mobilitás és az egyéni boldogulás szempontjából is. Ehhez azonban elérhetőbb, rugalmasabb és motiválóbb oktatási rendszerekre lenne szükség.
