Még el sem fogadták, de már most is erős negatív hatást gyakorolt a civil szervezetekre az úgynevezett „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat – derült ki a NIOK Alapítvány friss felméréséből. A májusban benyújtott tervezet, amelyet Halász János fideszes képviselő kezdeményezett, elsősorban a „Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek” kontrollját célozza. Bár a parlamenti vitát később elnapolták, már önmagában a javaslat megjelenése is bizonytalanságot és félelmet keltett a civil szférában.
A háttér nem előzmények nélküli: 2024 decemberében életbe lépett a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény, és azóta számos politikai nyilatkozat vetítette előre a szabályozás szigorítását. A 2021-ben visszavont, a külföldi támogatások nyilvántartását célzó törvény szellemisége is visszaköszön a mostani tervezetben.
Már a híre is hatott: támogatók visszaléptek, munkatársak távoztak
A NIOK Alapítvány kérdőíves felmérését közel három hét alatt 109 civil szervezet töltötte ki. Bár a kutatás nem reprezentatív, jól mutatja a civil szektor sokféleségét és a jogszabálytervezet által kiváltott eltérő reakciókat.
A válaszadók 86%-a szerint a törvény nem szükséges, és általánosságban nehezítené a civil szervezetek működését. Több mint felük (56%) úgy gondolja, hogy saját szervezetükre közvetlen hatással is lenne, ha elfogadnák a jelenlegi formájában.
Kiemelkedően éles a véleménykülönbség a külföldi források megítélésében:
A válaszadók 70,8%-a nem lát veszélyt a szuverenitásra nézve, míg 10,4% szerint ezek a források valóban fenyegetést jelenthetnek.
A „dermesztő hatás” már most érzékelhető:
-
A szervezetek közel kétharmada számolt be arról, hogy már a tervezet megjelenése után valamilyen változást tapasztalt.
-
10% szerint támogatóik elálltak vagy elhalasztották a támogatást.
-
Egy válaszadó így fogalmazott: „A nemzetközi kapcsolatok kifejezett aggódásukat fejezték ki a helyzettel kapcsolatban.”
-
Több szervezetnél kuratóriumi tagok, vezetők mondtak le vagy helyezték kilátásba távozásukat. „Kuratóriumi tagjaink lemondtak, feszültek és fáradtak vagyunk, ugyanakkor jól felkészültünk és segítünk másokat is.”
A munkatársak körében is megjelent a bizonytalanság: 7,1%-uknál már volt, aki felmondott vagy ezt fontolgatja, míg a válaszadók kétharmada szerint a munkatársakat is érinti a helyzet valamilyen formában – mentálisan, egzisztenciálisan vagy reputációs szempontból.
A támogatók reakciója vegyes képet mutat: míg néhány szervezet új támogatókat is nyert a nehéz helyzetben, többen elbizonytalanodást vagy visszalépést tapasztaltak. Az egyik szervezet így írta le a helyzetet: „Támogatási szerződéskötés folyamata megállítva/elhalasztva a törvénytervezet miatt.”
„Félelem, stressz, leálló projektek” – civil hangok a javaslat árnyékában
A válaszok alapján a leggyakoribb negatív hatásokat a félelem és a belső szervezeti feszültség okozta. Egy válaszadó így fogalmazott:
„Rettenetes látni a kétségbeesést, a tehetetlenséget a saját és egyéb szervezeteknél. Sok évtized kemény és elhivatott munkáját kérdőjelezik meg, s ez a rengeteg munka akár végérvényesen elveszhet.”
Ugyanakkor voltak, akik a helyzet pozitív hozadékairól is beszámoltak, például a hazai támogatók aktivizálódásáról vagy az összefogás erősödéséről. „A szervezet körüli összefogás nagyon megérintett.” – írta az egyik válaszadó.
A kutatás alapján világosan látszik: a tervezet már puszta létezésével is komoly bizonytalanságot okozott a civil szektorban. A NIOK Alapítvány célja ezzel a felméréssel az volt, hogy pontosabb képet adjon a helyzetről, és azonosítsa azokat a területeket, ahol a szervezeteknek a jövőben információra, támogatásra, vagy akár védelemre lehet szükségük.
