Egy százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho), ami 200 milliárd forintos könnyítést jelentene a munkaadóknak - írja a Telex. Az adónem 87 százaléka a Nyugdíjbiztosítási alapba, 13 százaléka pedig az Egészségbiztosítási alapba folyik, vagyis a lépés közvetlenül érintené a nyugdíjak és az egészségügy finanszírozását.
A háttérben a jövő évre tervezett, 13 százalékos minimálbér-emelés áll. A gazdasági kilátások romlása miatt azonban kétséges, hogy a megállapodás tartható-e, így a kormány a munkáltatói terhek csökkentésével igyekszik biztosítani a béremelést. Ez viszont komoly költségvetési kockázatokat hordoz.
A nyugdíjrendszer fenntartása egyre nehezebb az elöregedő társadalom miatt, miközben a nyugdíjasok körében növekszik a szegénység kockázata. „A kormány már az idén is visszakozni kényszerült a nyugdíjasok támogatásával kapcsolatban, noha a választási kampány fontos célcsoportját teszik ki az érintettek” – emlékeztet egy elemzés.
Az egészségügyi finanszírozás sem kedvezőbb: a költségvetési hozzájárulás jövőre 9,4 százalékkal csökkenhet az Egészségbiztosítási Alap esetében. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban „ez a csökkenés nem jelent forráskivonást, mert a szocho szerepe megnő az Egészségbiztosítási alapban”.
Szakértők figyelmeztetnek: „a szocho mérséklése gyorsítja a nettó bérek emelkedését, tehát amíg csak az inflációt követik a nyugdíjak – és lemaradnak a fizetésekhez képest –, a reálbérek növekedése mellett elképzelhető az adócsökkentés, de gondot okozhat, ha megtorpan a bérrobbanás.”
Előrejelzések szerint ugyan „várhatóan lesz reálbér-emelkedés jövőre is, de az üteme elmarad a tavalyihoz képest”: 2025-ben 2,5, 2026-ban 2,6 százalék lehet a medián növekedés, szemben a 2024-es 9,6 százalékkal.
