Az október 23-i Békemenet megítélésében még a kormánypárti táboron belül sincs teljes egyetértés – derül ki az Europion közvélemény-kutatásából. Míg a Tisza Párt szavazói szinte egyöntetűen Magyar Pétert és a Nemzeti Menetet tartják a nap nyertesének, addig a kormánypárti táborban jóval több a bizonytalan vagy véleményt nem nyilvánító választó. A felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka tartja sikeresnek a Békemenetet, míg 35 százalékuk nem tudott vagy nem akart állást foglalni.
A kutatás szerint a magyarok 42 százaléka véli úgy, hogy a Nemzeti Meneten voltak többen, míg 20 százalék szerint a Békemeneten. Ráadásul a különbség nemcsak a pártszimpátia, hanem a hírfogyasztás és a politikai érdeklődés szintje szerint is markáns.
-
Azok között, akik naponta legalább egy órát töltenek hírfogyasztással, 51–20 arányban a Nemzeti Menet javára billent a mérleg.
-
A politikailag nagyon aktívak körében ez az arány 66–23 százalék.
-
Ezzel szemben azok, akik nem követik a híreket, inkább a Békemenetet látták sikeresebbnek (26–17 százalék).
A pártszimpátia szerinti bontásban az aszimmetria még feltűnőbb:
míg a Tisza-tábor 87 százaléka szerint a Nemzeti Meneten voltak többen, a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka gondolta ugyanezt a Békemenetről, miközben 35 százalékuk nem tudott vagy nem akart állást foglalni.
A rendezvények sikerességének általános megítélésében is a Nemzeti Menet vezet:
a válaszadók 39 százaléka tartotta sikeresebbnek, míg a Békemenetet 20 százalék.
Ez az arány a politikai érdeklődéssel párhuzamosan nő: a napi hírfogyasztók körében 48 százalék, a politikailag „nagyon” érdeklődők körében pedig 63 százalék látta sikeresebbnek Magyar Péter eseményét, szemben a Békemenet 19 százalékával.
A kormánypárti szavazók körében továbbra is erős a lojalitás, de látható, hogy a táboron belül növekszik a bizonytalanság, míg a Tisza Párt hívei sokkal egységesebben ítélik meg a helyzetet (83% szerint a Nemzeti Menet volt sikeresebb).
A két politikai vezető beszédének tartalmi megítélése is élesen különbözik. A megkérdezettek 27 százaléka tudott érdemben reagálni a beszédek tartalmára.
-
Orbán Viktor esetében a válaszadók 42 százaléka a háború és Ukrajna témáját emelte ki, míg 22 százalék általános uszításként és gyűlöletkeltésként jellemezte a beszédet.
-
Magyar Péter felszólalásában a legtöbben az „összefogás és megbékélés” üzenetét (33%) és a „választási győzelem, rendszerváltás” ígéretét (21%) tartották meghatározónak. Emellett 18 százalék említette az ’56-os forradalomra való utalást.
Az Europion a felmérést 2025. október 25-én végezte 1300 fős, országosan reprezentatív mintán, mobil- és webes adatfelvétellel. A kutatás adatait nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint súlyozták, a hibahatár 2,8 százalék.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy az október 23-i események nem hoztak áttörést a politikai frontvonalak mentén, de a Fidesz-táboron belül megjelent a véleménymegosztás, ami korábban ritkán volt jellemző.
