Az Európai Beruházási Bank (EIB) befogadta Magyarország hitelkérelmét, így megnyílt az út a MÁV előtt egy nagyjából 400 milliárd forintos fejlesztési hitel megszerzésére. A beruházás része annak a mintegy 800 milliárd forintosvasúti infrastruktúrafejlesztési programnak, amelyet fele részben a magyar kormány, fele részben az EIB forrásai finanszíroznak – jelentette be Lázár János közösségi oldalán.
A miniszter szerint a döntés a kormány és a bank „közös gazdasági érdekeinek” eredménye. A bejelentés egy Honvédők vs. árulók 1:0! kezdetű posztban jelent meg, amelyben Lázár élesen bírálta az ellenzéki Tisza Pártot.
Mit tartalmaz a vasúti csomag?
A hitel az 1200 milliárd forintos, tízéves vasútfejlesztési stratégia egyik pillére. A program célja a magyar kötöttpályás közlekedés átfogó modernizálása.
Az első ütemben:
– 119 kilométeren megszűnnek a lassújelek,
– 490 kilométernyi pálya kerül korszerű, központi forgalomirányítás alá.
Ezek a munkák hosszú ideje fennálló szűk keresztmetszeteket kezelnek, és a vasúti menetrend megbízhatóságát is javíthatják.
Politikai vita a hitel körül
Lázár János posztjában azt állította, hogy „hiába próbáltak kavarni a saját hazájuk ellen a Tisza brüsszeli emberei”, végül mégis az ország érdeke érvényesült. A miniszter azt is közölte, hogy az Európai Bizottság politikai nyomása ellenére az EIB jóváhagyta a hitelkérelem befogadását.
A valóság azonban árnyaltabb lehet. A G7 nyáron arról számolt be, hogy információik egybevágnak a Szabad Európa értesülésével: a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga, épp ellenkezőleg – levélben támogatta az egymilliárd eurós hitel jóváhagyását. Kollár a lapnak megerősítette, hogy valóban a hitel mellett érvelt.
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a kormányzati kommunikáció hónapok óta azt állítja, hogy a Tisza Párt akadályozza a magyar uniós forrásokhoz való hozzáférést. Lázár több alkalommal is azzal vádolta a pártot, hogy „támadja” az EIB-hitelprojektet, és megpróbálja megakadályozni a MÁV fejlesztési forrásainak megszerzését.
