Orbán Viktor és a magyar delegáció moszkvai látogatásáról, az orosz–magyar kapcsolatok állásáról és a titkosszolgálati befolyásolási mintákról beszélt részletes interjúban a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő. A kormány hivatalos kommunikációja szerint a magyar fél az Oroszországból érkező energiaellátás biztosításáért utazott ki, Buda azonban úgy látja, hogy ez csupán látszatindok volt. Szerinte ha valóban energiaügyi egyeztetés lett volna a fő cél, azt „nem titokban szervezték volna”, és nem igényelne ilyen gyakori, magas szintű politikai találkozókat.
A szakértő úgy véli, a tárgyalások valódi tartalma inkább a szankciók által érintett balkáni orosz energetikai vállalatok részleges kivásárlásáról, illetve az amerikai–orosz tárgyalások értékeléséről szólhatott. Szerinte ezek a kérdések valós, stratégiai jelentőségűek Moszkva számára.
„Nem béketerv, hanem kapitulációs terv”
Buda Péter szerint azok, akik a térség biztonságpolitikáját ismerik, tisztában vannak azzal, hogy a Kreml által megfogalmazott 28 pontos béketerv valójában nem békejavaslat. Úgy fogalmazott, hogy ez „egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”. A magyar „békemisszió” szerinte ezzel összhangban „konzekvensen és kimutathatóan” olyan kommunikációt folytat, amely az orosz háborús céloknak kedvez, gyengítve az európai egységet és befolyást gyakorolva amerikai irányban.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a béketerv elfogadása Ukrajna szuverenitását és területi integritását áldozná fel, ami súlyosan megingatná Európa biztonsági rendszerét. Úgy látja, az ilyen precedens évtizedekre destabilizálná nemcsak a kelet–nyugati viszonyt, hanem a globális politikai rendet is.
Belpolitikai kockázat és orosz titkosszolgálati logika
Arra a kérdésre, hogy a moszkvai út inkább Orbán Viktornak vagy Vlagyimir Putyinnak kedvezett, Buda azt mondta: a magyar miniszterelnök belpolitikája „már rég a nemzetközi nagystratégiának van alárendelve”. Szerinte a látogatás akkor hozhat belpolitikai előnyt Orbán számára, ha végül olyan diplomáciai folyamat indul el, amelyben sikeres békeközvetítőként jelenhet meg.
A szakértő úgy látja, Orbán „láthatóan mindent egy lapra tett fel – ami mostanra már egyre kevésbé opcionális és egyre inkább kényszer számára”. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy ha a magyar kormányfő „elvégzi a tőle elvárt munkát Moszkvának”, akkor belpolitikai támogatást kaphat cserébe.
Buda arról is beszélt, hogy a történtek jól illeszkednek az orosz titkosszolgálati befolyásolási mintákba. A módszer lényege szerinte az, hogy Moszkva ideológiai nyitottságot mutat, így növelve az együttműködés iránti bizalmat, miközben „szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába” vonja a partnereit, amelyek sokszor ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé. Állítása szerint Magyarország esetében 2010 után ez a minta már megjelent, és Moszkva most hasonló eszközökkel próbálkozik az Egyesült Államok irányában is.
