A 2022-ben indított jogállamisági eljárás egyik központi eleme a magyar közbeszerzési rendszer működése volt. A kritika főként az összeférhetetlenségi kockázatokat, az egyszereplős pályázatok magas arányát és a versenyt hosszú időre kizáró keretszerződéseket érintette. Bár az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) több uniós mérce szerint részletes és átlátható keretet ad, a gyakorlat mégsem követi a papíron jól működő modellt. Erről is szó esett az Integritás Hatóság e heti konferenciáján.
A kerekasztalok következtetései szerint a rendszer műszaki alapjai jók, de a mindennapi működés ettől látványosan elmarad. A hatóság 2022 vége óta feladata, hogy ellenőrizze az uniós források felhasználását, és évente részletes jelentést tegyen közzé a tapasztalatairól. A jelentéseket június 30-ig kell publikálni, amelyekre a kormánynak három hónap áll rendelkezésére reagálni. A legutóbbi válasz csak novemberben érkezett, és a 42 javaslatból mindössze hárommal értett egyet teljes mértékben a kabinet.
Hol akad el a rendszer?
Az integritásjelentés alapján a legnagyobb problémát a beszerzések túlzott koncentrációja, az átláthatatlan keresztszerződések és az összeférhetetlenségi helyzetek kezelése jelenti. A jelenlegi szabályok sok esetben nem alkalmazhatók egységesen, különösen a kisebb településeken, ahol a szűk szakemberállomány miatt nehéz valódi elkülönítést megvalósítani.
A Nemzeti Fejlesztési Központ az Európai Bíróság két precedensértékű ügyét tekinti irányadónak. Ezek szerint „kellő transzparencia mellett egy versenyző cég is részt vehet egy-egy pályázat előkészítésében, mint szakértő”, illetve egy egyszerű kollegiális kapcsolat is összeférhetetlenséget jelenthet, „még akkor is, ha nem történik egyeztetés a két fél között”.
Kéri Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy volt olyan vizsgálat, ahol már egy LinkedIn-kapcsolat is elég volt ahhoz, hogy felmerüljön a szabálytalan eljárás gyanúja. Ez jól mutatja, mennyire nehéz egyes esetekben objektív és minden szereplőre arányosan alkalmazható szabályokat érvényesíteni.
A kultúraváltás hiánya a legnagyobb akadály
A Közbeszerzési Hatóság elnöke, Kovács László úgy fogalmazott:
„Elsőre bonyolultnak és nehéznek tűnhet az összeférhetetlenségi szabályokat átlátni és betartani, de a közjó érdekében kikerülhetetlen. Aki befolyásolhatja egy közbeszerzés eredményét, azt már a legelején ki kell zárni az adott közbeszerzésből, hogy a gyanú árnyéka se vetődjön az eljárásra.”
Kovács szerint sokat segítene, ha a cégek szélesebb körben csatolnák részletes érdekeltségi nyilatkozataikat, amelyek alapján már a pályázat elején könnyebb lenne kiszűrni a problémás helyzeteket. Bár a tendencia javul, a vezető szerint a valódi előrelépést nem a további szabályok hozzák el, hanem egy szélesebb szemléletváltás, amelyben a jól kiépített rendszer képes lenne hatékonyan kezelni a valódi összeférhetetlenségeket.
Darvas Márton
