Hadházy Ákos részletes Facebook-bejegyzésben támadta a XV. kerületi képviselő-testület döntését, amely a Fidesz és a DK közös szavazatával engedélyezte a Tiborcz István érdekeltségéhez köthető nagyszabású lakópark megállapodását. A független országgyűlési képviselő szerint a polgármester által elmondott érvek több ponton is ellentmondanak a tényeknek, és a testület által elfogadott dokumentum jogi szempontból is hibás.
Hadházy építészek és civilek bevonásával elemezte a polgármester magyarázatait, és állítása szerint ezek a nyilvánosság félrevezetésére alkalmasak. A legfontosabb vitapontok a projekt jogi megítélését, az önkormányzati mozgástér valódi határait és a beruházóval kötött szerződés jellegét érintik.
Önkormányzati mozgástér: a polgármester szerint nincs, Hadházy szerint van
A polgármester több nyilatkozatában azt állította: az önkormányzatnak nincsenek kötelezettségei, és a beruházás tőlük függetlenül mindenképpen meg fog valósulni. Ezzel szemben Hadházy a szerződésből idéz, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy minden szükséges tulajdonosi hozzájárulást 10 munkanapon belül megad. A dokumentum kimondja azt is, hogy a fejlesztéshez szükséges területeket térítésmentesen kell átadni, illetve szolgalmi jogokat biztosítani.
Hadházy szerint mindez cáfolja azt az állítást, hogy az önkormányzatnak ne lenne szerepe, illetve beleszólási lehetősége. Úgy véli, a polgármester tévesen kelti azt a benyomást, mintha a kerületnek nem lenne eszköze a beruházás lassítására vagy módosítására, pedig szerinte a politikai és jogi nyomásgyakorlás bőven rendelkezésre állna.
Településrendezési szerződés helyett fejlesztési megállapodás: jogsértő lehet
Az egyik legsúlyosabb kifogás, hogy az önkormányzat nem településrendezési szerződést kötött, hanem „fejlesztési megállapodást”. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy a kiemelő kormányrendelet miatt az építési szabályok már nem alkalmazhatók.
Hadházy szerint azonban a Magyar Építészetről szóló törvény egyértelmű: ilyen jellegű fejlesztés esetén kötelező településrendezési szerződést kötni. A képviselő úgy fogalmaz: a most elfogadott dokumentum jogi minősítése „tilos szerződés”, amely érvénytelen és később hatálytalan is lehet. Álláspontja szerint a polgármester által hangoztatott indokok nem állják meg a helyüket, és a vonatkozó törvények sem adnak felmentést a beruházónak a telepítési tanulmányterv benyújtása alól.
Hamis választási lehetőség és elmaradt alkufolyamat
A polgármester szerint az önkormányzatnak két lehetősége volt: vagy a projekt megépül kompenzáció nélkül, vagy megépül némi ellentételezésért cserébe. Hadházy ezt hamis dilemmának nevezi. Példaként a zuglói Bayer-beruházást említi, ahol a képviselő-testület — szerinte — évekig képes volt megakasztani egy hasonló projektet. Úgy látja, a XV. kerület vezetése „aprópénzért” mondott le azokról a jogosítványokról, amelyekkel jobb feltételeket vagy akár peres úton érvényesíthető kompenzációt szerezhetett volna.
Sietség és szakmai vizsgálatok hiánya
Hadházy arra is kitért, hogy a döntést szerinte indokolatlan sietséggel hozták meg, holott — érvelése szerint — a DK országos választási győzelme esetén a beruházás kiemelt státusza akár felülvizsgálható lett volna. A polgármester és helyettese ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a kivitelezés már megkezdődött, ezért sürgős volt a döntéshozatal.
A képviselő továbbá hiányolja azokat a szakmai vizsgálatokat, amelyek felmérnék, milyen pluszterheket ró a beruházás az önkormányzatra. Hadházy szerint ilyen tanulmányok nem készültek, és az önkormányzat nem is követelte meg őket.
A beruházó érdekei érvényesültek — az önkormányzatéi nem
A bejegyzés végén Hadházy összegzi álláspontját: a szerződés szerinte egyoldalú, és a beruházó érdekeit helyezi előtérbe, miközben az önkormányzat a saját jogosítványait gyengítette meg. Úgy látja, a polgármester érvei következetlenek, több esetben ellentmondanak a dokumentum tartalmának, és a döntéssel a kerület hosszú távon súlyos pozíciókat veszített.
