Magyarországon a hajléktalan gyerek fogalma hivatalosan nem elismert ellátási kategória, pedig a lakhatási szegénység több tízezer gyermeket érint -írja a Telex. Az Utcáról Lakásba! Egyesület tapasztalatai szerint a bizonytalan lakáshelyzetek sok gyereket kényszerítenek családjukon kívüli nevelkedésre. A KSH adatai alapján az állami gondozott gyerekek száma 23 ezer, míg az átmeneti otthonokban élő gyerekeké több mint 7 ezer. A szegregátumokban élő gyerekek száma egy 2019-es felmérés szerint 120 ezer, és az extrém túlzsúfoltság által érintettek aránya országos szinten kiemelkedő.
A Tárki tanulmánya szerint három gyerekből kettő túlzsúfolt háztartásban él, míg az Eurostat-adatok alapján Magyarország a lakhatási szegénység és a túlzsúfolt otthonok számában az EU élmezőnyében található. Az extrém túlzsúfoltság érzelmileg és idegileg is megterhelő a gyerekek számára, veszélyeztetve fejlődésüket és tanulási lehetőségeiket.
Az egyesületi tapasztalatok a lakhatás javításában
Az Utcáról Lakásba! Egyesület példáján keresztül látható, hogy a tartós, stabil lakhatás kulcsfontosságú a családegyesítéshez és a generációkon átívelő szegénység megtöréséhez. Egy ügyfélpár évtizedes hajléktalanság után egyszobás bérleményhez jutott a Kunyhóból Lakásba! programon keresztül, amely lehetővé tette, hogy gyermekük újra a szülőkkel éljen, és tanulmányi eredményei javuljanak.
A közkézen lévő önkormányzati lakások száma folyamatosan csökken, és az állomány állapota sokszor nem teszi lehetővé bérbeadásukat. Az önkormányzatok gyakran szubstandard és méreten aluli lakásokat tartanak üresen, holott ezek felújítással enyhíthetnék a lakhatási válságot.
A fiatalkorú bűnelkövetés és a családi háttér
A fiatalkorú elkövetők száma évek óta 7–8 ezer között mozog, többségük fiú. 2023-ban 470 fiatalkorút ítéltek elzárásra, ebből 379-en javítóintézetbe kerültek. A javítóintézeti nevelés célja a rehabilitáció és társadalmi integráció, ám a rendszer jelenleg nem képes esélykiegyenlítő szerepet betölteni.
Az elkövetők egyharmada gyermekvédelmi intézményből vagy nevelőcsaládból érkezik, ami messze felülmúlja társadalmi arányukat. A Kriminológiai Intézet adatai alapján a családi háttér kulcsfontosságú a fiatalkorú bűnelkövetés megelőzésében. A gyermekek családban maradásának támogatása és az anyagi okokból történő kiemelések megelőzése hatékonyabb lenne a bűnmegelőzés szempontjából, mint a rendőri beavatkozás a javítóintézetekben.
A Szőlő utcai botrány rávilágít arra, hogy minden bűn, amit a kormány a fiatalkorú elkövetők fejére olvas, a kormány és a gyermekvédelmi rendszer szégyene. A megfelelő lakhatás és a családi közeg biztosítása hosszú távon jelentősen csökkentheti a fiatalkori bűnelkövetés kockázatát.
Darvas Márton
