Nem volt hatástalan a Fidesz „Tisza-adóval” kapcsolatos kampánya – derül ki a 21 Kutatóközpont decemberi kutatásából, amely azt vizsgálta, hogyan látják a választók saját anyagi helyzetük alakulását egy esetleges kormányváltás esetén.
A felmérés szerint a magyarok 34 százaléka úgy véli, hogy a Tisza győzelme esetén javulnának az anyagi körülményei, míg 30 százalék szerint inkább akkor járnának jobban, ha maradna a jelenlegi kormány. A novemberi adatokhoz képest 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a Tisza győzelmétől vártak kedvezőbb anyagi helyzetet - közölte a 24.hu.
A bizonytalanoknál látszik leginkább az elmozdulás
A két nagy párt törzsszavazóinak véleménye csak kismértékben változott az előző hónaphoz képest. A Tisza szavazói körében enyhén nőtt azok aránya, akik saját pártjuk győzelmétől várnak pozitív gazdasági fordulatot.
A látványosabb elmozdulás a kisebb pártok szavazóinál és a pártnélkülieknél figyelhető meg. Míg novemberben a kisebb pártok hívei még egyértelműen egy kormányváltástól reméltek jobb anyagi helyzetet, decemberre megosztottá váltak: 29 százalékuk a Fidesz, 32 százalékuk a Tisza győzelme esetén számítana kedvezőbb kilátásokra.
A pártnélküliek körében tovább nőtt az amúgy is magas bizonytalanság. Azok aránya, akik nem tudtak választ adni a kérdésre, 73 százalékról 81 százalékra emelkedett. Azon pártnélküliek között viszont, akik állást foglaltak, többségbe kerültek azok, akik a Fidesz győzelme esetén várnának jobb anyagi helyzetet.
Ki a felelős az álhírekért?
A kutatás kitért az álhírek kérdésére is. A válaszadók 43 százaléka szerint elsősorban a Fidesz felelős az álhírek terjedéséért, míg 15 százalék a Tiszát nevezte meg. A megkérdezettek több mint harmada nem tudott dönteni, 6 százalék pedig úgy vélte, hogy nem a két nagy párt a felelős.
A pártok szavazói között markáns különbségek rajzolódnak ki. A Tisza szavazóinak 96 százaléka a kormánypártot tartja felelősnek, míg a Fidesz szavazóinak 49 százaléka a Tiszát okolja, és 43 százalékuk nem tudott állást foglalni. A kisebb pártok hívei inkább a Fidesz felelősségét látják, a pártnélküliek kétharmada viszont ebben a kérdésben is bizonytalan maradt.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy az álhírek kérdése az ellenzéki szavazók számára jóval hangsúlyosabb, és egyértelműbb felelőst is neveznek meg, mint a kormánypártiak vagy a bizonytalanok.
Mit gondolnak a Digitális Polgári Körökről?
A kutatás harmadik témája a Digitális Polgári Körök (DPK) megítélése volt. A válaszadók fele úgy gondolja, hogy a DPK a Fidesz szervezete, míg 6 százalék ennek ellenkezőjét állította. Kiemelkedően magas, 45 százalékos azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni.
Érdekesség, hogy még a kormánypárti szavazók körében is sok a bizonytalan: 15 százalékuk nem tartja pártszervezetnek a DPK-t. A Tisza szavazóinak 85 százaléka viszont egyértelműen pártszervezetként tekint rá, ebben a kérdésben a kisebb pártok hívei is hasonlóan gondolkodnak. A pártnélküliek körében itt is magas, háromnegyedes a bizonytalanok aránya.
A felmérés alapján a politikai üzenetek hatása leginkább a bizonytalan és pártnélküli szavazók körében érezhető, miközben több kérdésben továbbra is jelentős a tanácstalanság ezekben a csoportokban.
