A magyar nyugdíjrendszer állapotáról közölt részletes jelentést a Human Rights Watch (HRW), amely szerint a kormány nem garantálja a nyugdíjasok jogát a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz. A nemzetközi emberi jogi szervezet megállapítása szerint sok idős ember ma már konkrét alapvető szükségletek között kénytelen választani: élelmiszer, fűtés vagy gyógyszer kerül előtérbe, a többi háttérbe szorul.
A jelentés nem elszigetelt történetekre épül. Hivatalos statisztikák, terepkutatás és interjúk alapján rajzolja fel azt a képet, amely szerint a nyugdíjak vásárlóereje az elmúlt években különösen az alacsony ellátásban részesülők körében gyorsan romlott.
Mit mutatnak a számok a nyugdíjakról?
A HRW által idézett adatok szerint 2024 végéig közel 2 millió ember részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon. Ezen belül több mint kétharmaduk havi ellátása nem érte el a bruttó minimálbér összegét (266.800 forint). A garantált bérminimum alatti nyugdíjat még ennél is többen kaptak: 1,52 millió ember, ami az összes nyugdíjas 76 százaléka.
Különösen súlyos adat, hogy 471 ezer nyugdíjas a hivatalos szegénységi küszöb alatt él, és ebben a csoportban a nők aránya magasabb. A KSH adatai alapján az idősek szegénységi kockázata 2018 és 2023 között 6,3 százalékról 16,1 százalékra nőtt, az idős nők esetében pedig közel minden ötödik érintett.
Ez nem elvont statisztika, hanem a mindennapokban érzékelhető különbség.
Konkrét példa: mire elég egy alacsony nyugdíj?
Egy 120 ezer forintos havi nyugdíjból élő egyedülálló idős ember esetében a költségek gyorsan felemésztik a kapott összeget. Egy átlagos téli hónapban a rezsi könnyen elérheti a 40–45 ezer forintot, alapvető élelmiszerekre további 50–60 ezer forint megy el, különösen az elmúlt évek áremelkedései után. Ez már önmagában majdnem meghaladja a teljes nyugdíjat, és még nem tartalmazza a gyógyszereket, amelyek havi szinten gyakran 10–20 ezer forintos kiadást jelentenek.
Ebben a helyzetben nem arról van szó, hogy szűkös a költségvetés, hanem arról, hogy matematikailag sem jön ki a hónap. A HRW jelentése szerint sok érintett ilyenkor elhalasztja a gyógyszerváltást, kevesebbet fűt, vagy olcsóbb, kevésbé változatos élelmiszereket vásárol.
Okok és következmények: miért romlott a helyzet?
A HRW a romló helyzet egyik fő okaként az inflációt és azon belül az élelmiszerárak kiugró növekedését nevezi meg. A jelentés szerint a 2022–2023-as időszakban az élelmiszer-drágulás mértéke meghaladta az uniós átlagot, ami különösen súlyosan érintette az alacsony nyugdíjból élőket. Bár a kormány részleges árkorlátozásokkal reagált 2023-ban és 2025-ben, a beszámoló szerint a kereskedők ezt más termékek árának emelésével ellensúlyozták.
Strukturális problémaként jelenik meg a nyugdíjemelések módszere is. A jelentés szerint az inflációkövető indexálás önmagában nem akadályozza meg az egyenlőtlenségek növekedését, mivel az alacsony nyugdíjak reálértéke gyorsabban erodálódik, mint a magasabbaké. A HRW külön kiemeli a svájci indexálás megszüntetését, amely korábban a bérek emelkedését is figyelembe vette.
Nem segített érdemben a júliusi támogatás
A kormányzati lépések között szerepel a 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetése, valamint egy egyszeri, 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány 2025 júliusában. A jelentésben megszólaló idősek egy része azonban úgy nyilatkozott, hogy tartós megoldást inkább a nyugdíjba épített emelés jelentett volna, nem egy alkalmi juttatás.
A HRW a jelentés megállapításait a közzététel előtt megküldte a kormánynak, válasz azonban nem érkezett. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel párhuzamosan többször hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak értékállósága megmaradt, és 2025-ben szerinte még emelkedtek is.
A Human Rights Watch következtetése ugyanakkor egyértelmű: a legalacsonyabb nyugdíjak célzott emelése nélkül sok idős ember továbbra is kényszerhelyzetben él, ahol nem az életminőségről, hanem a túlélésről kell döntéseket hoznia – hónapról hónapra.
Darvas Márton
