Nem változnak a szabályok a szolidaritási hozzájárulásnál – az Alkotmánybíróság január 20-i döntésével kimondta, hogy nem alaptörvény-ellenes az önkormányzatokat terhelő befizetési kötelezettség.
A testület visszautasította azt a bírói indítványt, amely a szolidaritási hozzájárulás szabályainak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint ugyanezt a jogszabályt korábban már vizsgálták, és akkor sem találták alkotmányellenesnek, ezért az ügy „ítélt dolognak” számít, újra nem bírálható el.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A döntés lényege, hogy az önkormányzatok továbbra is kötelesek megfizetni a szolidaritási hozzájárulást, és annak jogszerűségét alkotmányossági alapon nem lehet újra megkérdőjelezni. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta érdemben azt az érvet sem, hogy az érintett önkormányzatok nem tudják ellenőrizni a fizetendő összeg kiszámítását.
Kire vonatkozik?
A döntés közvetlenül az önkormányzatokat érinti, különösen a nagyobb bevétellel rendelkező településeket, amelyek jelentős összegeket fizetnek be ezen a címen. A lakosságot közvetlen jogszabályváltozás nem érinti, de az önkormányzati költségvetések mozgásterére hatással van.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint az Alkotmánybíróság „érdemi vizsgálat nélkül” utasította vissza az indítványt, és jelezte:
„A mostani alkotmánybírósági döntés után folytatódó közigazgatási perben tovább küzdenek az igazunkért a bíróságok előtt.”
A döntés tehát nem zárja le teljesen a jogvitát, de alkotmányossági fronton egyelőre nem hoz változást.
Darvas Márton
