Előfordulhat, hogy valaki jogszerűen igényli a nyugdíját, mégsem kapja meg időben az ellátást. Nem azért, mert nincs rá jogosultsága, hanem mert az összeg kiszámítása technikai vagy adminisztratív okokból elhúzódik. Erre az esetre szolgál a nyugdíjelőleg, amelynek célja egyszerű: ne maradjon ellátás nélkül az, aki nyugdíjra jogosult, csak azért, mert az eljárás nem zárult le.
Mikor állapítanak meg nyugdíjelőleget?
Nyugdíjelőleg akkor kerül szóba, ha a nyugdíj iránti kérelem elbírálása megindult, a jogosultság fennáll, de a pontos összeg harminc napon belül nem határozható meg. Ennek leggyakoribb oka, hogy még nem jelentek meg az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámok, vagy hiányoznak bizonyos adatok.
A nyugdíjmegállapítás általános ügyintézési határideje 60 nap, de ez csak akkor tartható, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll, akár belföldről, akár külföldről. Amennyiben ez nem teljesül, a kormányhivatal hivatalból nyugdíjelőleget állapít meg, hogy az érintett időközben is rendszeres ellátáshoz jusson.
A gyakorlatban ez leginkább az év elején benyújtott kérelmeknél fordul elő, amikor a hatályos valorizációs szorzók még nem ismertek, illetve nemzetközi nyugdíjigénylések esetén, amikor külföldi hatóságok adatszolgáltatására kell várni.
Hogyan történik az előleg megállapítása?
Fontos tudni, hogy a nyugdíjelőleget nem külön kérelemre, hanem automatikusan állapítja meg a hatóság. Az eljárás nem határozattal, hanem végzéssel zárul, amelyet a rendelkezésre álló adatok, az aktuálisan hatályos szabályok és szorzók alapján hoznak meg.
Ahogy azt Farkas András nyugdíjszakértő is kiemelte hírlevelében, a hatóság az ügy érdeméről majd a végleges nyugdíjmegállapító határozatban dönt, míg az eljárás közbenső lépései – így a nyugdíjelőleg – végzés formájában történnek.
Amennyiben a nyugdíjigény elbírálása négy hónapon belül sem zárul le, az igénylő kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását. Ez akkor lehet indokolt, ha időközben új adatok kerülnek elő, például megjelennek az új valorizációs szorzók. Erről a hatóság szintén végzéssel dönt, amely ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
Mire kell figyelni a végleges elszámolásnál?
A nyugdíjelőleg nem pluszpénz, hanem a későbbi nyugdíj előrehozott része. Amikor a nyugdíj végleges összegét megállapítják, a korábban folyósított előleget teljes egészében beszámítják az ellátásba.
Lényeges jogi részlet, hogy a nyugdíjmegállapító hatóságot nem köti automatikusan a korábbi előlegmegállapító végzés tartalma, kivéve, ha azt bíróság már elbírálta. Ha az eljárás során új tény vagy bizonyíték merül fel, a hatóság eltérhet a korábbi megállapításoktól, még akkor is, ha az ügy bíróság előtt járt.
Összességében a nyugdíjelőleg egy biztonsági megoldás az elhúzódó eljárások idejére. Nem kell külön igényelni, nem jelent végleges döntést, de biztosítja, hogy a nyugdíjra jogosultak ne maradjanak ellátás nélkül, miközben a végleges összeg kiszámítása lezárul.
Darvas Márton
