A pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének számításában hibát követtek el, amit a kormány is elismert. A probléma miatt egyes tanárok kevesebb emelést kaptak, mint amennyi a jogszabályok alapján járt volna nekik.
Mi csúszott félre a számításnál?
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) beszámolója szerint központilag rosszul határozták meg a 2025-re szánt béremelés fedezetét. A számításból kimaradt a tavalyi, fejenként bruttó 20 ezer forintos teljesítményalapú bérkiegészítés, amelyet sok pedagógus már megkapott. Emiatt az idei béremeléshez rendelt bértömeg eleve alacsonyabb volt a szükségesnél.
A hibát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte. A PDSZ által nyilvánosságra hozott levelében azt írta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kétszer is módosította a finanszírozási számításokat, és szerinte jelenleg már biztosított a 10 százalékos emelés fedezete.
Kik járhatnak rosszabbul, és mit tehetnek?
A gondot az okozza, hogy mire a korrekciók megszülettek, sok intézményben már lezárták a bérszámfejtést. Az utólag érkező többletforrásokat a munkáltatók nem kötelesek egyenlő arányban szétosztani, hanem differenciálhatják azokat.
A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint ugyanakkor a vonatkozó rendelet alapján a bértömeg-emelésnek intézményi szinten egységesen 10 százalékosnak kell lennie. A szakszervezet béremelés-kalkulátort is készített, amely segít ellenőrizni, hogy januárban kinek mennyi emelés járt volna. Aki 10 százaléknál kevesebbet kapott, annak azt javasolják, írásban kérjen tájékoztatást a munkáltatótól. A differenciálás ugyanis jogellenes lehet, ha sérti az egyenlő bánásmód elvét.
Mit mond a kormány az emelés mértékéről?
Maruzsa Zoltán levelében arra kérte a szakszervezeteket, hogy
„a béremelés mértékét ne minősítgessék”.
Az államtitkár szerint a pedagógusbérek emelése a diplomás átlagbér növekedéséhez igazodik, és hangsúlyozta:
„A rendszerváltás óta sosem érte még el a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 80 százalékát, csak most.”
A béremelés fedezete részben uniós forrásból származik. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete közlése szerint az Európai Unió tanáronként mintegy 5 millió forinttal, összesen 735 milliárd forinttal járul hozzá a pedagógusbérek emeléséhez 2030-ig.
Frissítés - a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárság közleménye:
"A Népszava által lehozott cikkben leírt állítással szemben Maruzsa Zoltán államtitkár úr a szakszervezeteknek írt levelében nem ismert el semmiféle hibát, csak azt a tájékoztatást adta, hogy az NGM technikai okokból kétszer módosította az egyházi és magánintézmények számára a béremelés fedezetét biztosító határozatot. A szakszervezetek ugyanis az első módosítást látva tettek fel kérdéseket, ezért hívta fel figyelmüket az államtitkár, hogy a második módosítás utáni határozatot vizsgálják. A forrásbiztosítás korrekt módon, a megfelelő mértékben, időben, minden fenntartó részére megtörtént.
A Népszava a cikkében úgy állítják be, mintha az államtitkár úgy vélné, "nem kell a béremelés mértékével vacakolni", holott ilyenről a levélben szó sincs. A szakszervezetek a forrásbiztosítás módjáról érdeklődő levelükben minősítették az idei béremelést "összegében és mértékében is visszafogottnak." Az államtitkári válaszlevél első mondata erre vonatkozott, fenntartjuk, ami a válaszban állt: "Kérem, hogy a béremelés mértékét ne minősítgessük: a béremelés mértéke a bérek radikális felzárkóztatását követően a diplomás átlagbér emelkedésével azonos mértékű, és ez a következő években is így lesz. A rendszerváltás óta sosem érte még el a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 80%-át, csak most, éppen a patrióta kormány intézkedéseinek köszönhetően. Ennek nem minden szakszervezeti aktivista örül, de ettől még tény!"
A Népszavának sikerült úgy beállítania, mintha a Kormány nem biztosította volna a béremeléshez szükséges forrásokat és mintha ez a kormánynak nem is számítana, holott egyik állítás sem igaz."
Darvas Márton
