Megjelent a Magyar Közlönyben a januári rezsistopról szóló kormányrendelet, amely részletesen szabályozza, kik és milyen mértékben járulnak hozzá a lakossági kedvezmény finanszírozásához. Az intézkedés egyszeri, 30 százalékos kedvezményt biztosít a gázzal, árammal és távhővel fűtő háztartásoknak, összesen 55 milliárd forint értékben.
Ki fizeti a rezsistop árát?
A kormány korábbi bejelentése szerint a költségek egyik felét az energiavállalatokra kivetett különadó, a másik felét a költségvetési tartalék fedezi. A részletekről Nagy Márton és Czepek Gábor is beszélt: a tervek szerint a terhek döntő része az energiaszektorra hárul, kisebb részben állami forrásból egészítik ki.
A finanszírozás alapja a köznyelvben „Robin Hood-adóként” ismert különadó, amely szerint az érintett cégek a 2024-es árbevételük 0,5 százalékát fizetik be, legfeljebb a társaságiadó-alapjuk 50 százalékáig.
Kik mentesülnek a különadó alól?
A rendelet ugyanakkor fontos kivételeket is rögzít. A hálózatüzemeltető cégeket – vagyis azokat, amelyek a villamosenergia- és földgázelosztást végzik – nem érinti a rezsistop miatti különadó. Az indoklás szerint a kormány a hálózati csatlakozások fejlesztését kiemelt ügyként kezeli.
Ez azt jelenti, hogy kimarad a befizetésből többek között az állami MVM Csoport, a részben szintén MVM-tulajdonú E.ON Hungária Zrt., valamint a Opus Global Nyrt. leányvállalatai, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak. Ezek a cégek regionális monopóliumként lefedik az egész országot az elosztás területén.
Mit jelent ez a fogyasztóknak?
Mivel az energiakereskedők a rájuk kirótt terhek egy részét jellemzően beépítik az áraikba, a piaci fogyasztók esetében várható, hogy a rezsistop költségeinek egy része közvetetten megjelenik a versenypiaci tarifákban. A lakossági kedvezmény így rövid távon csökkenti a számlákat, a terhek elosztása azonban nem egyformán érinti az energiaszektor szereplőit.
Darvas Márton
