Alig kezdődött el a tavasz, máris komoly szárazság jelei látszanak Magyarországon. A HungaroMet friss elemzése szerint az elmúlt két hét meleg és csapadékszegény időjárása gyorsan kiszárította a talaj felszín közeli rétegeit, ami különösen a mezőgazdaság szempontjából aggasztó.
Hiába volt viszonylag csapadékos a tél, az utóbbi időszak száraz és a megszokottnál melegebb időjárása miatt jelentősen csökkent a talaj nedvességtartalma. A szakemberek szerint a felszín közeli talajrétegek már most erősen kiszáradtak, és a mélyebb rétegek vízvesztése is egyre látványosabb.
A HungaroMet adatai alapján a középső országrészben már most aszály van kialakulóban.
Kevés a csapadék, az átlagosnál jóval melegebb az idő
A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint csütörtöktől a következő napokban többször előfordulhatnak záporok, azonban ezek várhatóan csak kisebb területeket érintenek, így nem hoznak jelentős enyhülést.
Nagyobb kiterjedésű csapadék több mint két hete nem érkezett az országba, akkor is részben hó és jég formájában hullott. Az elmúlt harminc nap csapadékmennyisége csak a nyugati, délnyugati országrészben és az északkeleti határ közelében közelítette meg a sokéves átlagot, az ország többi részén azonban ennek csupán a fele vagy még annál is kevesebb esett.
A hőmérséklet eközben jelentősen meghaladta az ilyenkor megszokott értékeket: az átlaghőmérséklet 3–5 Celsius-fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál, miközben a napi hőingás egyes napokon a 20 fokot is megközelítette.
A mélyebb talajrétegek is kezdenek kiszáradni
A száraz időjárás hatása nemcsak a felszínen látszik. A 20–50 centiméter közötti talajréteg nedvességtartalma is folyamatosan csökken, ami már a növények gyökérzónáját is érinti.
Különösen az Alföld középső és déli részein aggasztó a helyzet: itt már a mélyebb talajrétegek is szárazak, pedig normális körülmények között tavaszra a talaj felső egy méteres rétegének vízzel feltöltve kellene lennie. Ez a tartalék nedvesség biztosítaná a növények számára a nyári időszak túlélését.
A szakemberek szerint a helyzet azért is figyelemre méltó, mert Magyarország az elmúlt években sorozatosan tapasztalt rendkívüli szárazságot. A közelmúltban 2022 hozta a legsúlyosabb aszályt, miközben 2025 a mérések kezdete, vagyis 1901 óta a negyedik legszárazabb év lett az országban.
A vízhiány egyre nagyobb figyelmet kap a szakmai és civil közösségekben is. Az utóbbi években egyre több civil kezdeményezés jött létre a vízmegtartás elősegítésére, amelyek célja, hogy a tájban maradjon a csapadék, és csökkenthető legyen az egyre gyakoribb aszályok hatása.
Darvas Márton
