Az ukrán Oscsadbank hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar Központi Nyomozó Főügyészségen, miután Magyarországon lefoglalták az ország két pénzszállító autóját és az azokat kísérő hét ukrán állampolgárt. A bank képviselete a Fővárosi Törvényszéken is keresetet nyújtott be a kiutasító határozat megsemmisítésére.
A pénzszállítmány részletei és a NAV álláspontja
A lefoglalt szállítmány Ausztriából Ukrajnába tartott, és 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint kilenc kilogramm aranyat tartalmazott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint a pénzmosás gyanúja merült fel, azonban arra nem adtak konkrét magyarázatot, hogy miért.
A NAV ugyan bejelentette, hogy visszaadják a két pénzszállítót, a pénzt és az aranyat azonban továbbra sem adják vissza. A kormány közben rendeletet hozott, amely lehetővé teszi, hogy nemzetbiztonsági okokból a vagyon visszatartását jogi eljárás nélkül is fenntartsák, és egy gyorsan elfogadott törvény is megerősítette ezt a rendelkezést.
Jogászok és ügyvéd álláspontja
Horváth Lóránt ügyvéd a feljelentésben rámutatott, hogy a március 5-ei birtokbavétel és a kormányrendeleti lefoglalás közötti időszakban a hatósági rendelkezés jogalapja nem volt tisztázott, így a hatóságok a jogszabályi garanciákat mellőzve járhattak el. A feljelentés kiemeli a TEK akciója és a vagyon birtokbavétele közötti döntéshozatali mechanizmus vizsgálatának szükségességét.
Idézik Lázár János építési és közlekedési miniszter szavait is, aki egy lakossági fórumon utalt arra, hogy a lépés nem volt független a kőolajvezeték elzárásától, ami felveti a gyanút, hogy a magyar állam a lefoglalt vagyon visszatartását egy másik állam befolyásolására is használhatta.
Az ügyben továbbra is több jogi és politikai kérdés tisztázásra vár, köztük az, hogy milyen jogi alapon történt a pénzszállítmány lefoglalása, és hogy a hatósági döntések összefüggésben álltak-e más geopolitikai eseményekkel.
Darvas Márton
