Alig négy hónappal azután, hogy a Tisza Párt bemutatta egyéni képviselőjelöltjeit, a digitális csatatéren máris látványos átrendeződés látszik. Miközben a politikai gépezetek az áprilisi választások célegyenesére fordulnak, a közösségi média számai egyre komolyabb feszültséget jeleznek a kormánypárti bástyákban. A Népszava friss összesítése szerint a 106 egyéni választókerület közül 26-ban már a Tisza jelöltjei rendelkeznek nagyobb Facebook-követőtáborral, mint fideszes riválisaik.
Budapest és vidék: ahol billegni kezdett a virtuális bástya
A statisztikák azért is figyelemre méltóak, mert a Tisza jelöltjeinek többsége csak november végén indította el hivatalos oldalát. Ehhez képest március 20-ra hat budapesti és húsz vidéki körzetben sikerült „beelőzniük” az ott induló kormánypárti politikust. Különösen fájdalmas lehet ez a Fidesznek a főváros XVII. kerületében (15-ös választókerület), amely a 2022-es választáson az egyetlen olyan budapesti körzet volt, ahol kormánypárti győzelem született. Itt a 2014 óta regnáló Dunai Mónika (17 ezer követő) digitális támogatottságát alaposan lekörözte a fővárosi közgyűlésből érkező Porscher Áron, akit már 37 ezren figyelnek a közösségi oldalon.
Nem kevésbé meglepő a helyzet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es körzetben sem. Mezőkövesd és térsége hagyományosan Tállai András hátországának számít, aki legutóbb 60 százalékos eredménnyel tarolt. A virtuális térben viszont most a Tisza színeiben induló Csézy Erzsébet dominál: az énekesnőből lett politikus 40 ezer követőjével szemben Tállai mindössze 21 ezret tud felmutatni. Ez a különbség jól mutatja, hogy az ismertség és a friss politikai lendület még a legstabilabbnak hitt vidéki körzeteket is képes megmozgatni.
Népszerű sztárok vs. kormányzati nagyágyúk
A követőszámok alakulásában természetesen nagy szerepet játszik az érintettek korábbi ismertsége is. A Tisza Párt tudatosan nyúlt olyan arcokhoz, akik már a kampány előtt is országos népszerűségnek örvendtek. Fejér megye 4-es választókerületében például Nagy Ervin 68 ezer követővel valósággal „állva hagyta” fideszes ellenfelét, Mészáros Lajost (12 ezer). Hasonló a helyzet Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök vagy éppen Bódis Kriszta író esetében is.
A Fidesz válasza erre a kormányzati láthatóság maximalizálása volt. Olyan „nagyágyúkat” vetnek be, akik miniszteri vagy szóvivői munkájuk révén naponta szerepelnek a médiában. Menczer Tamás kommunikációs igazgató 115 ezer követővel, Tuzson Bence igazságügyi miniszter 56 ezerrel, vagy Vitályos Eszter kormányszóvivő 51 ezerrel igyekszik tartani a frontot. Ebbe a sorba illeszkedik a korábbi hírbemondó, Németh Balázs is, aki 102 ezres követőtáborát – a Népszava megfogalmazása szerint – néha meglehetősen szokatlan, például kutyaürülékes posztokkal próbálja szavazatokra váltani.
Mire jók a lájkok a szavazófülkében?
Bár a digitális előny látványos, a politikai elemzők óvatosságra intenek. A Facebook-követők száma ugyanis nem minden esetben jelent helyi beágyazottságot. Egy országosan ismert színész vagy énekes oldalát az ország bármely pontjáról követhetik, ami nem feltétlenül tükrözi a konkrét választókerületben élők szándékait. Ráadásul a Fidesz jelöltjeinek 40 százalékát lecserélte, így sok helyen két „újonc” küzd egymással, ahol a pártlogó ereje többet nyomhat a latban, mint a személyes profil népszerűsége.
Ugyanakkor a 2026-os kampány eddigi legnagyobb tanulsága, hogy a politikai verseny digitális dimenziója már nem csupán kiegészítő elem, hanem a mozgósítás elsődleges eszköze. A Tisza Párt villámgyors térnyerése a Facebookon azt jelzi, hogy az ellenzéki választók jelentős része a közösségi médián keresztül kapcsolódik be a politikába, ami április 12-én komoly meglepetéseket okozhat azokban a körzetekben is, amelyeket korábban „lefutottnak” könyveltek el.
