Újabb repedés jelent meg a kormányzati hátország falán, ráadásul az értelmiségi képzés „fellegvárának” szánt Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) belül. Alkonyi Zalán Oroszország-kutató, az intézmény munkatársa egy friss videóüzenetben vallott arról, hogy a 2026-os választási kampány hajrájában elviselhetetlenné vált a politikai nyomás az alapítványi falak között. A kutató szerint az intézmény vezetése közvetlen pártpolitikai elvárásokat fogalmaz meg a szakértők felé, amit ő a szakmai integritására hivatkozva visszautasított.
„Hogyan fordulhat elő egy önmagát pártsemleges intézménynek mondó szervezetben, hogy a kampány utolsó hónapjaiban több irányból is nyomás helyeződött rám, hogy Fidesz-propagandát írjak?” – teszi fel a kérdést Alkonyi, nyomatékosítva: „én erre semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó.”
Kirúgások és karaktergyilkossági kísérletek az oktatói karban
Az Oroszország-kutató beszámolója szerint a nyomásgyakorlás nem állt meg a szóbeli kéréseknél. Alkonyi súlyos állítást fogalmazott meg egy korábbi kollégájával kapcsolatban: szerinte volt olyan oktató, akit azért távolítottak el az MCC-től, mert nem volt hajlandó részt venni a Tisza Párt egyik kulcsemberének lejáratásában. A célkeresztben Ruszin-Szendi Romolusz korábbi vezérkari főnök állt, aki jelenleg Magyar Péter biztonságpolitikai szakértőjeként dolgozik, korábban viszont maga is tanított az intézményben.
Alkonyi szerint az oktatótól azt várták volna el, hogy karaktergyilkos cikket írjon a volt vezérkari főnökről, ám mivel ezt megtagadta, távoznia kellett. „Ennyit a közösségi szellemről” – fűzte hozzá keserűen a kutató, aki szerint az érintettnek a nyilvánosság elé kellene állnia a történetével. Az eset azért is keltett nagy visszhangot, mert Ruszin-Szendi távozása a honvédség éléről, majd feltűnése a Tisza Párt környékén az idei kampány egyik legvitatottabb személyi kérdése volt.
Kényszerített részvétel a Digitális Polgári Körök eseményein
A videóban elhangzottak szerint az MCC-n belüli politikai kontroll a mindennapokat is átszövi. Alkonyi állítja: a közalkalmazotti státuszban lévő dolgozókat, az alapítványi munkatársakat, sőt az ösztöndíjasokat is rendszeresen kényszerítik arra, hogy részt vegyenek a kormánypárti mozgósítás eszközeiként működő Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök rendezvényein. Ez utóbbi szervezet neve a héten már bekerült a hírekbe, miután kiderült, hogy tőlük toboroznak statisztákat Orbán Viktor és JD Vance közös nagygyűlésére.
A kutató szerint az intézményben még abban a kérdésben is nyomást gyakorolnak a dolgozókra, hogy kire adják le a voksukat az április 12-i választáson. Bár Alkonyi szerint önmagában a konzervatív ideológia nem lenne baj, az viszont elfogadhatatlan, hogy egy oktatási központot közvetlen pártpolitikai gépezetként használnak.
Az orosz befolyás árnyéka és a rubicon átlépése
Alkonyi Zalán nem először kerül szembe a kormányzati fősodorral: márciusban azzal keltett feltűnést, hogy nyíltan bírálta a kabinet oroszpárti retorikáját. Akkor arról beszélt, hogy véleménye szerint példátlan orosz művelet zajlik a magyar választás befolyásolásának érdekében, amivel szemben a kormányzati szervek nem lépnek fel kellő eréllyel. A mostani kitálalást egyfajta erkölcsi kényszernek nevezi.
„Senki nem immunis a propagandára, ennek a felismerése volt az, ami átlökött engem a Rubiconon. Nem akarom eljátszani az álnaivat, tisztában voltam azzal, amikor az MCC-be felvételiztem, hogy hova kerülök, de álmaimban sem gondoltam volna azt az intenzitást, ahova ez a fajta működés elfajulhat” – fogalmazott a kutató.
Alkonyi szerint az MCC-nek sürgős kormányzati reformra lenne szüksége, amely valóban pártpolitika-mentessé tenné az intézményt. Úgy véli, ha a főigazgatónak és a kuratórium elnökének – utalva ezzel Orbán Balázsra – joga van nyíltan a Fidesz mellett kampányolni, akkor neki is joga van beszélni az ott tapasztalt visszásságokról. A kutató bátor kiállása az április 12-i választások előtt alig egy héttel újabb kérdéseket vet fel a közpénzből fenntartott alapítványi rendszer működésével kapcsolatban.
