Választás 2026: Megkezdődött a sorsdöntő választás Magyarországon

A Tisza Párt elnöke Budapesten a 12. kerületben, a Hegyvidéki Mesevár Óvodában adta le szavazatát.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggel a főváros 4. számú egyéni választókerületében, a Zugligeti Általános Iskolában adta le szavazatát a 2026-os országgyűlési választáson.

A kormányfő az urnák elhagyása után rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen a választás tétjéről és saját politikai jövőjéről is beszélt. A miniszterelnök mindenkit arra buzdított, hogy vegyen részt a voksoláson, saját várakozásaival kapcsolatban pedig leszögezte: „nyerni jöttem”.

A sajtó képviselői arról kérdezték a kormányfőt, mekkora választási kudarc kellene ahhoz, hogy távozzon a posztjáról. Orbán Viktor válasza tömör volt: „Nagyot” – felelte arra a felvetésre, mekkora vereséget kellene elszenvednie a lemondáshoz.

A miniszterelnök kitérő választ adott arra, hogy pontosan milyen százalékos eredményt vagy mandátumszámot tartana ilyen mértékű kudarcnak, hangsúlyozva, hogy a kormánypártok mozgósítása és a kampányba fektetett energia alapján győzelemre számít.

Sulyok Budapesten, a Németvölgyi Általános Iskolában szavazott.

Magyar Péter szerint a Tisza Párt győzelme elkerülhetetlen. A politikus kijelentette: beül a parlamentbe, de az eredményt csak feltételekkel fogadja el.

A 2026-os országgyűlési választások egyik legjobban várt pillanataként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is leadta szavazatát vasárnap délelőtt. A politikus az urnáktól távozva magabiztosan nyilatkozott a várakozásairól, egyértelművé téve, hogy pártja számára a győzelem az egyetlen reális forgatókönyv. A felfokozott hangulatú sajtótájékoztatón Magyar nemcsak a választási esélyekről, hanem a mandátumával kapcsolatos terveiről is beszélt.

„Magyarország nyeri meg a választást”

A Tisza Párt elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kampány során tapasztalt társadalmi támogatottság alapján nem tart a vereségtől. Szerinte a párt sikere egyet jelent az ország sikerével.

„Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Tisza, és ezzel Magyarország nem nyeri meg a választást”

– fogalmazott határozottan. Magyar hangsúlyozta, hogy a választók részéről tapasztalt elszántság az, ami megalapozza az optimizmusát, és nem számol olyan opcióval, amelyben ne ők kerülnének ki győztesen a párharcból.

9 óráig a választók 16,89%-a ment el szavazni, ami messze meghaladja a korábbi rekordokat.

Négy évvel ezelőtt, a 2022-es országgyűlési választáson 9 óráig a szavazásra jogosultak mindössze 10,31 százaléka adta le a voksát.

A Választási Földrajz elemzése szerint a délelőtti rekordközeli részvételi adatok területi eloszlása a Tisza Párt esélyeit erősíti. A szakmai oldal a 11 órás adatokat vizsgálva rámutatott, hogy a választói aktivitás azokban a körzetekben a legmagasabb, ahol a kormánypárt korábban gyengébben szerepelt.

Az elemzéshez használt módszertanról a következőket írták:

"Az általuk közölt ábra függőleges tengelyén a választókerületek vannak ábrázolva a szerint, hogy a Fidesz milyen eredményt ért ott el a 2024-es EP-választáson. A legfelső sorban szerepel az a 20 körzet, ahol a legrosszabbul szerepelt a kormánypárt, és a legalsó sorban az a 20, ahol a legjobban."

A közzétett adatok alapján megállapítható, hogy a részvételi hajlandóság továbbra is azokban a választókerületekben a legintenzívebb, amelyek a legutóbbi európai parlamenti választáson a Tisza Párt számára kedvezőbb eredményeket hoztak.

Till Attila televíziós műsorvezető a Facebook-oldalán közzétett videóban buzdította követőit a választáson való részvételre. A bejelentkezésben saját politikai döntését is megosztotta: közölte, hogy a változás mellett tette le a voksát.

A döntését a műsorvezető az alábbiakkal indokolta:

„Nagyon megérett az idő, hogy kipróbáljunk valami mást” – fogalmazott a videóban.

Till Attila a szavazásra való felhívás mellett hangsúlyozta a választói aktivitás fontosságát, kiemelve, hogy a jelenlegi politikai helyzetben indokoltnak látja az új irányok keresését.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és listavezetője vasárnap délelőtt leadta szavazatát a budapesti Áldás Utcai Általános Iskolában. A politikus a voksolást követően a választás hosszú távú súlyát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a döntés évekig meghatározza az ország jövőjét.

A pártelnök közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint Hegyesi Beátára, a DK helyi jelöltjére szavazott a Budapest 4-es számú választókerületben. Ebben a körzetben a mandátumért Fülöp Attila (Fidesz), dr. Koncz Áron (Tisza Párt), Binder Csaba (Mi Hazánk) és Pilisi Emília (MKKP) is indul.

A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Dobrev Klára optimistán nyilatkozott a várt eredményekről:

„Nagyon-nagyon készülök arra, hogy ma este hatalmas nagy utcabálok lesznek szerte az országban, ünnepelve az Orbán-rendszer bukását.”

Hozzátette, bízik abban, hogy a kampányidőszak munkája meggyőzte a választókat egy új, többpárti és demokratikus parlament szükségességéről, amit ő az „igazi rendszerváltásként” határozott meg. Kiemelte továbbá a választás jelentőségét is:

„Az az X, amit ma az emberek behúznak a szavazólapon, az több évre eldönti Magyarország sorsát. Nem egy hétre szól, nem egy hónapra szól, több évre szól.”

Lázár János miniszter családja körében adta le szavazatát, az eseményről pedig videós bejegyzésben számolt be közösségi oldalán. A politikus a választás tétjét hangsúlyozva éles kritikával illette a Tisza Pártot és annak vezetőjét.

A miniszter kijelentette, hogy véleménye szerint az ellenzéki formáció háborús konfliktusba sodorná az országot, emellett belső feszültség keltésével vádolta meg őket.

"A tiszások és Magyar Péter háborúba menne Európa mellett Oroszországgal szemben. Ráadásul, egymással szembe állítanak bennünket, polgárháborút akarnak kirobbantani ma este vagy holnap Magyarországon" – fogalmazott Lázár János.

A tárcavezető szerint a voksolás kimenetele alapvetően meghatározza Magyarország biztonságát és a társadalmi békét.

Rácz András Oroszország-szakértő a Telex élő adásában értékelte a választási folyamatot és az intézményrendszerbe vetett bizalom helyzetét. A szakértő hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta a Nemzeti Választási Iroda szakmai munkája és hitelessége megkérdőjelezhetetlen volt.

Rácz kritizálta a kormánypárt által felállított, a választási visszaélések figyelésére hivatott úgynevezett „demokrácia központokat”. Véleménye szerint ezek a kezdeményezések gyengítik a hivatalos állami szervek iránti közbizalmat. Bár a választást alapvetően nemzeti ünnepnek tekinti, aggályait fejezte ki a voksolás utáni politikai reakciókkal kapcsolatban.

„A választás egy nemzeti ünnep, de Rácz nem zárja ki, hogy a Fidesz elronthatja ezt az ünnepet azzal, hogy nem fogadja el a választás eredményét.”

A szakértő kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a választási iroda tevékenységét bárki alapos okkal kritizálhatta volna, ezért tartja kockázatosnak a bizalom rombolását célzó törekvéseket.

Hujber Ferenc színművész közösségi oldalán közzétett videójában arról számolt be, hogy aktívan fellép a választási visszaélések ellen a vidéki térségekben. A színész állítása szerint bizonyos területeken tiltott eszközökkel próbálják befolyásolni a választókat.

Hujber Ferenc a helyzetet az alábbiakkal indokolta:

„A Fidesz az elmaradott vidékeken pénzzel, droggal, tűzifával, fenyegetéssel próbálja megszerezni a legszegényebbek szavazatait. Ezt próbáljuk megakadályozni”

A művész videójában hangsúlyozta, hogy tevékenységével a választás tisztaságát kívánja elősegíteni az érintett településeken.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai alapján kiugróan magas a választói aktivitás az országgyűlési választáson. Délután 13:00 óráig a szavazásra jogosultak 54,14 százaléka járult az urnákhoz.

Az adatok jelentős növekedést mutatnak a korábbi választáshoz képest: 2022-ben ugyanebben az időpontban a részvételi arány jóval alacsonyabb, 40,01 százalék volt.

A legaktívabb körzet: A részvételi adatok tekintetében jelenleg Pest vármegye 5. számú választókerülete vezet, ahol a választók 61,40 százaléka már leadta voksát.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint két szavazókörben már délután 13 órára befejeződött a voksolás, mivel minden névjegyzékben szereplő állampolgár leadta a szavazatát.

Tornakápolna és Budapest V. kerülete az élen

• Tornakápolna: A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kistelepülésen a választói névjegyzékben szereplő mind a 20 választópolgár az urnákhoz járult 13 óráig.

• Budapest, V. kerület: Az ország legkisebb szavazóköre a fővárosban található. Az 1. számú egyéni választókerület 25. számú szavazókörében mindössze hat választópolgárt vártak, akik délután egy órára valamennyien szavaztak.

Az MTI tájékoztatása szerint a budapesti szavazókör a választókerületi határok korábbi átalakítását követően jött létre. Bár a részvétel ezeken a helyszíneken már 100 százalékos, a hivatalos zárásig a szavazóköröknek továbbra is biztosítaniuk kell a voksolás lehetőségét.

Pest vármegye 5. számú egyéni választókerületében, amelyhez Dunakeszi és Göd is tartozik, kiemelkedő részvételi adatokat rögzített a Nemzeti Választási Iroda. A délután 1 órás adatok alapján Gödön a választásra jogosultak 62,74 százaléka már leadta voksát, ami jelentős aktivitást jelez.

A választókerület egészében átlagosan 61,4 százalékos a részvétel, a környező településeken pedig az alábbiak szerint alakultak az arányok:

• Dunakeszi: 61,62 százalék

• Csömör: 60,71 százalék

• Fót: 60,52 százalék

• Csomád: 54,74 százalék

A térségben a helyi akkumulátorgyár működése és az azzal kapcsolatos lakossági észrevételek kiemelt témaként szerepeltek a kampányban, ami vélhetően hozzájárult a magas mozgósításhoz. A választókerületi mandátumért a kormánypárti Tuzson Bence és a Tisza Párt jelöltje, Miskolczi Orsolya mellett a Demokratikus Koalíció, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk, a Jobbik, valamint a Szolidaritás Pártja jelöltjei mérkőznek meg.

A Telex beszámolója szerint Balázs Attila építési vállalkozó, Tiborcz István üzlettársa, levélben fordult két vállalata, a Bayer Construct és a Viastein alkalmazottaihoz. Az üzenetben a kormánypárt melletti voksolásra buzdította a dolgozókat, és jelezte, hogy a más politikai nézeteket vallóknak nincs helyük a szervezetben.

A Bayer Construct és a Viastein neve onnan is ismert, hogy ők végzik a zuglói kormányzati negyed és a Bosnyák téri városközpont építését. A cégcsoport egyes munkatársai korábban, 2025 májusában ellentüntetőként vettek részt Magyar Péter nagyváradi beszédénél.

A cégvezető a lap megkeresésére nem cáfolta a levél tartalmát. Írását azzal indokolta, hogy bár korábban kerülte a politikai témákat a céges kommunikációban, a Tisza Párt kampányzárója után úgy döntött, kifejti álláspontját. Levelében a kormány ellenzékét finanszírozó „nyugati tőkés körökről” írt, akik szerinte „egy-két kisebb ügyet, egy-két hibát aránytalanul felnagyítanak, hogy eltereljék a figyelmet azokról a valódi összefüggésekről, amelyeknek nem szabad a háttérben maradniuk”.

A vállalkozó egyértelmű elvárást fogalmazott meg alkalmazottai felé:

„Aki ezzel nem ért egyet, az kérem, ne vegyen részt a mi csapatunkban”

A levél zárásaként a cégvezető arra kérte munkatársait: „Szavazzunk a jövőnkre!”, ezzel nyomatékosítva politikai iránymutatását.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a szavazóhelyiségből bejelentkezve buzdította részvételre a választópolgárokat. A politikus közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a voksolás jelentőségét hangsúlyozta.

A bejegyzéshez fűzött rövid üzenetében úgy fogalmazott:

„Írj Te is történelmet! Ott van hozzá a toll, a szavazófülkében!”

A fővárosban a korábbi választásokhoz hasonló tendenciát mutat a részvétel alakulása: az adatok alapján 11 és 13 óra között ugrott meg jelentősen a szavazók száma. Országos szinten a részvételi hajlandóság továbbra is rendkívül magas; a 13 órás adat (54 százalék) már most meghaladja a 2022-es országgyűlési választás 15 órai mutatóját, amely akkor 52,8 százalék volt.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb közlése alapján továbbra is rekordmagas a részvételi hajlandóság az országgyűlési választáson. Délután 15:00 óráig a szavazásra jogosult állampolgárok 66,01 százaléka járult az urnákhoz.

Ez az aktivitás jelentős növekedést mutat a korábbi évek azonos időszakaihoz képest:

• A 2022-es választáson 15 óráig a választók 52,75 százaléka szavazott.

• A 2018-as adatok szerint ez az arány akkor 53,64 százalék volt.

A jelenlegi adatok alapján a részvétel már a délutáni órákban érdemben meghaladta az elmúlt két országgyűlési választás hasonló időszakában rögzített értékeit.

A 2026-os országgyűlési választáson 15 óráig a szavazásra jogosultak 66%-a adta le voksát, ami jelentős növekedés a korábbi ciklusokhoz képest: 2022-ben ugyanebben az időpontban 52,8%, 2018-ban pedig 53,6% volt a részvételi arány.

Török Gábor politológus közösségi oldalán úgy fogalmazott:

„A részvétel tekintetében szinte biztosan történelmi választásról beszélhetünk.”

Az elemző szerint a jelenlegi adatok alapján a korábban valószínűtlennek tartott 80 százalékos végső részvétel elérése is reálissá vált. A magas aktivitás politikai következményeivel kapcsolatban megjegyezte:

„Hogy ez kinek kedvez vagy kinek nem, arról este 8-9 óráig még jókat lehet elmélkedni.”

Bár a délelőtti órák kiugró aktivitást hoztak, a 13 és 15 óra közötti időszakban a választásra jogosultak 11,9%-a szavazott. Ez a dinamika már illeszkedik a korábbi választások mintájába, ami azt jelzi, hogy a délutáni órákra mérséklődött a szavazási kedv intenzitása a reggeli csúcshoz képest.

A fővárosban 15 óráig a választásra jogosultak 69,23 százaléka, összesen 880 173 fő járult az urnákhoz.

Bár a legalacsonyabb aktivitást a VIII. kerületi központú 2. számú választókerületben mérték, a részvétel itt is meghaladta a 60 százalékot (61,16%). A legmagasabb részvételi arányt a XVII. kerületi székhelyű 15. számú választókerület produkálta 73,26 százalékkal.

A legaktívabb budapesti választókerületek (15:00):

• 15. OEVK (XVII. kerület): 73,26%

• 14. OEVK (XVI. kerület): 71,88%

• 10. OEVK (XXII. kerület): 71,66%

• 03. OEVK (XII. kerület): 71,46%

• 11. OEVK (III. kerület): 71,22%

• 04. OEVK (II. kerület): 71,15%

Feszült helyzet alakult ki a Heves vármegyei Tarnazsadányban, ahol a Tisza Párt „őrszemei” és helyi kormánypárti szimpatizánsok tartják megfigyelés alatt a szavazókör környékét. A 24.hu beszámolója szerint az ellenzéki aktivisták több gépjárművel érkeztek a helyszínre, hogy – saját bevallásuk szerint – megakadályozzák az esetleges választási csalásokat. Autóikon molinókkal figyelmeztetik a lakosságot a szavazatvásárlás büntetőjogi következményeire.

A nap folyamán több incidens is történt:

• Az ellenzéki megfigyelők szerint helyi csoportok befolyásolható állapotban lévő embereket próbáltak a szavazóhelyiségbe irányítani.

• Egy kormánypárti kampánydalt hangosan játszó autót a jelenlévők távozásra bírtak a szavazókör közeléből.

Botos Adrián, Tarnazsadány polgármestere közösségi oldalán közzétett videójában élesen bírálta a felvonulást, félelemkeltőnek nevezve az „idegen őrszemek” jelenlétét. A faluvezető kijelentette, hogy saját házát is megfigyelik, emiatt feljelentést fontolgat:

„Aggódom családom biztonságáért, ezért jogi lépéseket tervezek az ügyben.”

A 15 órás adatok alapján negatív korreláció figyelhető meg a kormánypártok 2022-es eredményei és a mostani részvételi hajlandóság között -írja a G7. Azokon a településeken, ahol a Fidesz négy évvel ezelőtt jobban szerepelt, a választás első kilenc órájában arányaiban kevesebben voksoltak, és a részvétel növekedése is elmarad az átlagtól.

A főbb megállapítások:

• Statisztikai összefüggés: A 2022-es Fidesz-listás szavazatok aránya és a mostani részvétel közötti korrelációs együttható -0,44. Ez a mutató jelentős kapcsolatra utal a két tényező között.

• Változó dinamika: Míg 2022-ben a nap elején a kormánypárti körzetek voltak aktívabbak, idén a tendencia megfordult.

• Területi különbségek: A részvétel jelenleg azokban a körzetekben – például Budapesten – magasabb, ahol a Fidesz hagyományosan gyengébb eredményeket ér el.

Bár a korábbi választásokon az ellenzéki területeken tapasztalt magasabb részvétel mellett is csökkent a megjelentek száma a kormánypárti bázisokhoz képest, a mostani számok a Fidesz korábbi bástyáin mutatnak egyértelműen alacsonyabb választási hajlandóságot.

Bombariadó miatt mintegy fél órára felfüggesztették a szavazást vasárnap délután a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házban található 22-es, 24-es és 25-ös szavazókörökben. A minap.hu értesülései szerint az épületet rendőrök és keresőkutyák vizsgálták át, majd a hatósági intézkedés után a voksolás folytatódhatott.

A szavazás ilyen esetekben megszakad, de a választójog nem sérül: aki 19 óráig megérkezik és sorba áll, az leadhatja szavazatát.

A környéken közlekedési nehézségek is adódtak: a boon.hu tájékoztatása szerint a közeli Csabavezér úton súlyos, személyi sérüléssel járó baleset történt. Az érintett útszakaszt lezárták, a forgalmat pedig a Gárdonyi irányába terelték el.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint két órával az urnazárás előtt megdőlt a választási részvételi rekord Magyarországon. Délután 17 óráig a szavazásra jogosultak 74,23 százaléka adta le voksát.

Ez az eredmény már most meghaladja az eddigi csúcsot jelentő 2002-es országgyűlési választás teljes részvételi arányát, amely akkor 70,53 százalék volt. A 2026-os szavazás így már az esti adatok beérkezése előtt történelmi részvételt hozott.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Telex élő adásában közölte, hogy szinte biztosra veszi a Tisza Párt győzelmét.

"Az egy kérdés, hogy lesz-e a Tiszának kétharmada vagy nem, én más kérdésen nem izgulok már ma este."

-mondta a főpolgármester.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 17 órás jelentése szerint az országos részvételi arány elérte a 74,23 százalékot. A vármegyék közül Győr-Moson-Sopronban voksoltak eddig a legnagyobb arányban, ott a jogosultak 78,19 százaléka már megjelent az urnáknál.

A részvételi kedv az ország nyugati részén és Pest vármegyében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb aktivitást Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben mérték.

Részvételi adatok vármegyénként (17:00):

• Győr-Moson-Sopron: 78,19%

• Vas: 77,66%

• Pest: 77,58%

• Veszprém: 76,43%

• Fejér: 75,82%

• Zala: 75,59%

• Komárom-Esztergom: 74,36%

• Csongrád-Csanád: 74,19%

• Heves: 73,08%

• Somogy: 72,48%

• Bács-Kiskun: 72,29%

• Tolna: 72,28%

• Baranya: 72,15%

• Békés: 72,07%

• Hajdú-Bihar: 71,22%

• Jász-Nagykun-Szolnok: 70,77%

• Nógrád: 70,34%

• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 68,91%

• Borsod-Abaúj-Zemplén: 68,13%

Szóváltást követően betörték a De! Akcióközösség két önkéntesének autóüvegét a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaburán -írja a 444.hu. Az „őrszemek” a választás tisztaságát felügyelték a településen, amikor konfliktusba keveredtek a helyiekkel. Az esetet videóra rögzítették; személyi sérülés nem történt, a rendőrség megkezdte a helyszíni intézkedést.

Tiszabura az ország egyik legkritikusabb választási helyszíne: tavaly ősszel háromszor kellett megismételni az időközi önkormányzati választást a rendszerszintű visszaélések miatt. A korábbi tényfeltáró riportok és videók dokumentálták:

• a nyílt szavazatvásárlást (akár 50 ezer forintért),

• okmányok bevonását a választók befolyásolására,

• a szavazófülkén kívüli, irányított voksolást,

• valamint azt az esetet, amikor készpénzt találtak a választási urnákban.

A De! Akcióközösség, amelynek szavazatvásárlásról szóló dokumentumfilmjét már 2,2 millióan látták a YouTube-on, vasárnap több ezer önkéntessel van jelen a problémásabb településeken, hogy jelenlétükkel igyekezzenek elejét venni a választási csalásoknak.

Fél órával a szavazókörök hivatalos zárása előtt a választásra jogosultak 77,80 százaléka, összesen 5 856 515 fő adta le voksát. Bár a szavazóhelyiségek 19 órakor bezárnak, a szabályok értelmében aki addig sorba állt, még érvényesen szavazhat.

A nap folyamán az összes időarányos részvételi rekord megdőlt, a választói aktivitás minden korábbi választást felülmúlt:

• 7:00: 3,46%

• 9:00: 16,89%

• 11:00: 37,98%

• 13:00: 54,14%

• 15:00: 66,01%

• 17:00: 74,23%

• 18:30: 77,80%

Az adatok alapján a 2026-os országgyűlési választás már az esti órák előtt történelmi csúcsot döntött, jelentősen meghaladva az eddigi legmagasabb részvételi arányokat.

A Telex megbízásából készített, április 8. és 11. közötti közvélemény-kutatásában a 21 Kutatóközpont a belföldi választók körében jelentős átrendeződést mért. Az sms-es hibrid módszerrel és telefonos lekérdezéssel végzett kutatás szerint a Tisza Párt 55 százalékon, a Fidesz 38 százalékon áll, ami az eddigi legnagyobb, 17 százalékos különbséget jelenti a két párt között.

A felmérés főbb megállapításai:

• Pártpreferenciák: A Tisza Párt és a Fidesz mögött a Mi Hazánk 5 százalékkal a bejutási küszöb határán áll, míg a Demokratikus Koalíció és az MKKP 1-1 százalékos támogatottsággal bír.

• Szavazatszámok: Magas részvétel mellett a Tisza Párt megközelítheti a 3,2 millió belföldi szavazatot, ami történelmi rekord lenne. A Fidesz várható 2,3 milliós belföldi eredménye elmarad a 2022-es szinttől.

• A változás okai: Az elemzés szerint az átrendeződést a Fidesz-tábor fogyása mellett elsősorban az okozza, hogy a Tisza Párt több mint 700 ezerrel több szavazót aktivizált, mint a teljes ellenzék négy évvel ezelőtt.

Mandátumbecslés:

A kutatóközpont kalkulátora szerint az adatok 132 mandátumot jeleznek a Tisza Pártnak, ami magabiztos többséget, de még nem kétharmados győzelmet jelentene. A Fidesz 62 (nemzetiségi képviselővel együtt), a Mi Hazánk pedig 5 mandátumra számíthatna. Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a számok becslések, és számos körzetben minimális különbség dönthet.

A kalkuláció figyelembe vett egy korrekciós tényezőt is a szavazatvásárlással vagy befolyásolással leginkább érintett választókerületekben. Róna Dániel, az intézet vezetője kiemelte, hogy a vasárnapi választói aktivitás minden korábbi várakozást és rekordot felülmúlt.

A Závecz Research legfrissebb, reprezentatív felmérése a Tisza Párt magabiztos győzelmét jelzi a Fidesz-KDNP-vel szemben. Az ATV megrendelésére készült kutatás szerint 80 százalék körüli részvétel mellett a Tisza Párt a listás szavazatok 54 százalékát, míg a kormánypártok 40 százalékát szerezhetik meg.

A kutatás legfontosabb adatai:

• Parlamenti bejutás: A mérés szerint az összes többi politikai erő kiesne az Országgyűlésből. A Mi Hazánk 4, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 1-1 százalékon áll.

• Mandátumbecslés: A szavazatarányok alapján a Tisza Párt 127–133 mandátumhoz juthat, amivel elérheti a kétharmados többséget. A Fidesz-KDNP számára a kutatás 66–70 képviselői helyet jósol.

• Választói bázis: Ez a támogatottság belföldön mintegy 3,2 millió Tisza-szimpatizánst és 2,5 millió fideszes szavazót jelentene.

Győzelmi várakozások és közhangulat:

A felmérés a társadalmi várakozásokat is mérte: a megkérdezettek 44 százaléka Tisza-győzelmet, míg 36 százaléka kormánypárti sikert vár. A válaszadók saját környezetükben is hasonló eltolódást tapasztalnak: egyharmaduk az ismerősi körében Tisza-többséget érzékel, míg 25 százalékuk fideszes dominanciáról, 26 százalékuk pedig kiegyenlített viszonyokról számolt be. Az elemzés szerint ez a közhangulat a magas részvétellel párosulva tovább erősítheti a Tisza Párt pozícióját.

Medián: Kétharmad közeli többséget szerezhet a Tisza Párt

A kampány utolsó öt napjában végzett Medián-felmérés szerint a Tisza Párt a listás szavazatok 55,5 százalékát szerezheti meg, míg a Fidesz támogatottsága 37,9 százalékra becsülhető. A HVG által ismertetett kutatás alapján a többi párt – köztük a Mi Hazánk (3,9%), a DK (1,4%) és az MKKP (1,3%) – elmaradna az 5 százalékos bejutási küszöbtől.

Várható mandátumarányok a parlamentben:

A mandátumbecslés szerint a Tisza Párt az abszolút többségen túl a kétharmados határt is átlépheti. A parlament összetétele a következőképpen alakulhat:

• Tisza Párt: 135 mandátum (131–139 közötti sávban)

• Fidesz–KDNP: 63 mandátum (59–67 közötti sávban)

• Roma nemzetiségi képviselő: 1 mandátum

Az elemzés rámutat, hogy a Fidesz belföldi eredménye több mint 14 százalékponttal maradhat el a négy évvel ezelőtti szinttől. A mérés érdekessége, hogy a roma nemzetiség most először szerezhet önálló képviseletet az Országgyűlésben.

A reprezentatív kutatás 2286 fő megkérdezésével készült, az adatok hibahatára +/- 2,2 százalékpont.