Miközben a Tisza Párt a 140 mandátumos többség felé menetel és a leköszönő kormány tagjai sorra hagyják el a politikát, a politikai paletta másik szélén a puszta túlélés a tét. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) számára a 2026-os választás nemcsak politikai, hanem súlyos anyagi katasztrófát is hozott, amelynek rendezésére péntek délelőttre már több mint 65 millió forint érkezett a szimpatizánsoktól.
Támogatók és „fizetős trollok”
Kovács Gergely, a párt társelnöke közösségi oldalán köszönte meg azt a hatalmas hullámot, amely péntek délelőttig több mint 5000 adományozótól érkezett. A gyűjtés érdekessége, hogy nemcsak a lelkiismeret-furdalással küzdő szimpatizánsok nyitották meg a pénztárcájukat, hanem egy egészen sajátos csoport is megjelent: azok, akik pár forintot utalva, a közlemény rovatban küldik el a pártot a „fenébe”. Kovács megjegyezte, hogy ezekből a „fizetős beszólásokból” is szemezgettek, értékelve a fáradtságot, amit az ellendrukkerek az utalással tettek.
A 680 milliós árnyék
Bár a 65 millió forint tetemes összeg, az MKKP előtt tornyosuló hegy jóval magasabb. Mivel a párt a szavazatok mindössze 0,81 százalékát szerezte meg – elmaradva az 1 százalékos törvényi küszöbtől –, a teljes állami kampánytámogatást, összesen 680 millió forintot kell visszafizetniük a kincstárnak.
A helyzet drámaiságát a jogi következmények adják:
-
Felszámolás veszélye: Ha a NAV megindítja a behajtást, az a párt megszűnéséhez vezethet.
-
Egyéni felelősség: A fennmaradó tartozást a törvény szerint a jelölteken és tisztségviselőkön hajthatják be.
-
Családi csőd: Kovács Gergely hangsúlyozta, hogy a jelöltek többsége nem rendelkezik magánvagyonnal, sokuknak gyermeke van, és ez a teher évtizedekre ellehetetlenítheti az életüket.
„Nem kellett volna elindulni”
A választási sokk hatására a társelnök az RTL Híradónak adott interjújában szokatlanul őszinte önkritikát gyakorolt. Úgy fogalmazott, hogy az eredmények ismeretében és a Tisza Párt mindent elsöprő dominanciáját látva utólag úgy tűnik, jobb lett volna, ha el sem indulnak a választáson.
Ez a felismerés éles kontrasztban áll azzal a várakozással, amit a kampány elején érezni lehetett, de a Vidéki prókátor által is emlegetett „kétharmados kormányváltás” dinamikája végül teljesen kiszorította a kispártokat a parlament közeléből.
„Ez egy olyan teher lenne, amit magánszemélyek nem tudnának viselni” – írta a párt a támogatáskérő felhívásában.
A gyűjtés folytatódik, de a kérdés továbbra is az: vajon az adományozók lelkesedése kitart-e addig, amíg a 680 milliós tátongó lyuk be nem fedi magát, vagy a parlamenti ciklusváltás milliárdos végkielégítései mellett a Kutyapárt története egy végrehajtási eljárással ér véget?
