A rendszerváltás egyik legnagyobb adósságát törlesztené a felálló Tisza-kormány: Magyar Péter kedd esti bejelentése szerint alig néhány hónapon belül mindenki számára hozzáférhetővé válnak az eddig titkosított állambiztonsági akták. A politikus emellett egy másik, évtizedes tabutémát is feszeget: a privatizáció során meggazdagodott „haszonélvezők” múltját is górcső alá venné.
Októberben jön az igazság pillanata
A leendő miniszterelnök közölte, hogy október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén emelik le a lakatot a titkokról. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynökakták és mágnesszalagok nemcsak nyilvánosak, hanem digitálisan kereshetőek is lesznek.
Magyar Péter a bejegyzésében hangsúlyozta:
-
Az ügyben már egyeztetett Cseh Gergő Bendegúzzal, a levéltár főigazgatójával a titkosítás teljes feloldásáról.
-
A lépést a rendszerváltás legfontosabb, eddig beváltatlan ígéreteként jellemezte.
Górcső alatt a „szabad rablás” haszonélvezői
A bejelentés legváratlanabb eleme egy új vizsgálóbizottság felállítása, amely nem az ügynökmúlttal, hanem a rendszerváltás környéki meggazdagodásokkal foglalkozna. A bizottság az 1988 és 2000 közötti időszakot vizsgálja majd, különös tekintettel:
-
A „spontán privatizáció” és az állami vagyon kimentésének mechanizmusaira.
-
A folyamat során végrehajtott visszaélések és a „szabad rablás” elkövetőinek nevesítésére.
-
A privatizációban nyertesek esetleges pártállami vagy állambiztonsági kapcsolataira.
A leendő kormányfő célja, hogy feltárják, milyen mértékben fonódott össze a régi politikai elit és az állambiztonsági hálózat a gazdasági hatalom átmentésével. Magyar Péter szerint az ügynökakták megnyitása és a gazdasági elszámoltatás együttesen szükséges ahhoz, hogy Magyarország végleg lezárhassa a posztkommunista korszakot.
Darvas Márton
