Ez az ambipoláris elektromos mező, amelyről a tudósok már több mint 60 éve feltételeztek, most először került közvetlenül mérésre egy szuborbitális rakéta segítségével - számolt be a részletekről a Nasa. A kutatók szerint ez a mező éppoly alapvető szerepet játszik bolygónk működésében, mint a gravitáció vagy a mágneses tér.
Az 1960-as évek végén az űrhajók megfigyelték, hogy a Föld pólusainál a légkörből részecskék távoznak az űrbe. Ez az észlelés vezette a kutatókat arra, hogy felvessék az elektromos mező létezésének elméletét, de mivel a mező rendkívül gyenge volt, a technológia egészen mostanáig nem volt képes azt észlelni.
Az elsődleges bizonyítékot a NASA Endurance küldetése szolgáltatta, amely 2022. májusában indult útnak az Északi-sarkvidékről. A rakéta közel 768 kilométeres magasságba emelkedett, és a repülése során mindössze 0,55 voltos elektromos potenciálváltozást mért. Bár ez az érték rendkívül csekély, elegendőnek bizonyult a sarki szélben található hidrogénionok gravitáció ellenében történő kilökéséhez az űrbe.
A kutatók megállapították, hogy a mező hatása tízszer erősebb, mint a gravitációs vonzás, így képes a részecskéket szuperszonikus sebességgel kilökni a világűrbe.
Az ambipoláris mező működése mindkét irányban érzékelhető: a gravitáció hatására lefelé süllyedő ionok magukkal húzzák az elektronokat, míg a szökni próbáló elektronok felfelé emelik az ionokat.
A tudósok szerint az ambipoláris elektromos mező folyamatosan alakíthatta a Föld légkörét az idők folyamán, és hasonló jelenségek más bolygókon is előfordulhatnak.
A kutatás új utakat nyithat meg a bolygók atmoszférájának tanulmányozásában, különösen olyan égitestek esetében, mint a Vénusz és a Mars, ahol szintén várhatóan létezhet ilyen mező.
Ez volt a NASA Endurance rakétahajó küldetése 2022-ben:
