Magyar és román kutatók eddig ismeretlen dinoszauruszfajt azonosítottak a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A növényevő, kacsacsőrű dinoszaurusz a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és a kutatók szerint mintegy 70 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén élhetett.
A felfedezés azért jelentős, mert azt mutatja, hogy a térség ősi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint azt a tudósok korábban feltételezték.
A kutatásban az ELTE, a MNMKK–Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem szakemberei vettek részt.
Több ezer fosszília került elő a lelőhelyen
A kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medencében, a Valiora nevű település közelében. A paleontológusok több új lelőhelyet is feltártak, amelyek gerinces állatok maradványait tartalmazzák.
Az ásatások során eddig több ezer, körülbelül 70 millió éves csont került elő, amelyek a kréta időszak végéből származnak. A leggyakoribb leletek az Ornithischia dinoszauruszcsoporthoz tartoznak, ezen belül a hadrosauroid, vagyis kacsacsőrű dinoszauruszok maradványai.
„A lelőhelyet, ahonnan az új faj származik, 2022-ben találtuk meg, egy akkor frissen kialakított erdészeti útnak köszönhetően. Ez akkor történt, amikor új gerinces fosszíliákat tartalmazó kőzetrétegek reményében geológiai térképezést végeztünk a Valiorától északra található területeken. A domboldalba bevágott útnak köszönhetően felszínre kerültek azok a sötétszürke homokrétegek, amelyeket a Hátszegi-medencében korábban felfedezett más lelőhelyeinken is megtalálható csonttartalmú rétegekként ismertünk. Az új lelőhelyen folytatott ásatások során nemcsak különálló csontokat, hanem egy Hadrosauroid dinoszaurusz összetartozó részleges csontvázát is megtaláltuk” – foglalta össze a lelőhely felfedezésének történetét Dr. Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
Egy régóta ismert dinoszauruszt kellett újraértelmezni
A Hátszegi-medencéből már korábban is kerültek elő hadrosauroid dinoszauruszok maradványai. Ezeket azonban a kutatók több mint egy évszázadon át automatikusan a Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták.
„Az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponyaelemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak, nagyon ritkák a Hátszegi-medencében, és ez különösen igaz a Hadrosauroid-maradványokra. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszauruszcsoporttól, amelyeket, bár sokszor nem viselnek magukon határozó bélyegeket, mégis általában a már korábban ismert Telmatosaurushoz tartozónak gondolták. Ezért elsősorban a Telmatosaurust és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy aztán majd részletesen össze lehessen hasonlítani vele az újonnan előkerült csontvázat” – mesélte Dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezetője, a tanulmány egyik társszerzője.
Az elemzések végül kimutatták, hogy a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely 1–2 millió évvel korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.
Az új faj neve Kryptohadros kallaiae lett. A „Kryptohadros” elnevezés arra utal, hogy a faj közel 130 éven át rejtve maradt a Telmatosaurus árnyékában. A „kallaiae” név pedig a tanulmány első szerzőjének korán elhunyt édesanyja, Kállai Csilla előtt tiszteleg.
A Kryptohadros és a Telmatosaurus (Pecsics Tibor rekonstrukciója)
Vándorló dinoszauruszok Európán keresztül
A kutatók szerint az új felfedezés fontos információkat adhat a dinoszauruszok vándorlásáról is.
„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább hét külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott” – mondta Dr. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A felfedezés egy újabb darabját tárja fel a kréta időszak végén létezett „Hátszeg-sziget” különleges ökoszisztémájának. A kutatók szerint az itt élő dinoszauruszok és más állatok világa jóval gazdagabb és összetettebb lehetett, mint azt a tudomány korábban feltételezte.
Darvas Márton
