A Csu-zsung marsjáró adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy valószínűleg egy egykori óceán partján járt a szonda. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban közzétett friss publikáció szerint a kutatók olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek alátámasztják azt a régóta fennálló feltételezést, miszerint a Mars nem mindig volt annyira kietlen bolygó, mint most.
A kutatók a Mars északi sík vidékéről származó adatokat elemezték, amelyeket a Csu-zsung rover akkor rögzített, amikor a bolygó felszín alatti világát igyekezett feltérképezni. Az adatok rendkívül hasonlítanak azokhoz, amelyeket a Földön hasonló módszerrel vizsgáltak. A munka során olyan felszín alatti anyagot találtak, amely a síkság felé dőlt meg. Benjamin Cardenas, a Penn State Egyetem tudósa szerint a radar jellemzően az üledék méretének finom változásait érzékeli, így valószínűleg ez történt a Marson is.
A kutatók úgy vélik, hogy a Mars óceánjánál apályok és dagályok is előfordulhattak, és a víz hullámzott. Egy közeli folyó pedig hordalékot szállíthatott oda. „Ezeknek a folyamatoknak hosszabb időn át kellett működniük” – mondja Cardenas.
A Mars óceánjának létezését már régóta vitatják a tudósok, de egyre több bizonyíték kerül elő, sőt nemrég arra is rájöttek, hogy a bolygó belsejében egy egész óceánnyi víz rejtőzhet. A most felfedezett terület, amely olyan lehet, mint egy Földi partszakasz, különös jelentőséggel bír. Ezen a helyszínen jöhetett először létre élet a Földön, így valószínűleg a Marson is érdekes kutatási terület lehet - számolt be a Hvg.
