"A második világháborúban az Enigma-kód feltörése a szövetségesek egyik legnagyobb technikai eredménye volt. Alan Turing és csapata heroikus munkája ma már pusztán rutinfeladat lenne a modern mesterséges intelligencia és számítástechnika számára" – közölte a The Guardian.
Az Enigma-kódot a náci Németország katonai kommunikációjának titkosítására használták. A gép bonyolult szerkezete – több forgórész, egy visszairányító reflektor és egy betűcserélő panel – naponta változó beállításai miatt szinte feltörhetetlennek tűnt. Ez azonban nem állná meg a helyét a mai technológia mellett.
„Az Enigma nem állna ellen a modern számítástechnikának és statisztikának” – mondta Michael Wooldridge, az Oxfordi Egyetem informatikaprofesszora.
A kódtörés idején Turing és munkatársai speciális eszközöket, úgynevezett „bombákat” fejlesztettek ki, amelyek mechanikus módszerekkel próbálták ki a lehetséges kódkombinációkat. 1943-ra ezek a gépek percenként két titkosított üzenetet tudtak megfejteni.
„Lényegében az enigmaeszközök azért voltak hatékonyak, mert csillagászatilag nagy volt azoknak a lehetséges módoknak a száma, amelyekkel egy üzenetet titkosítani lehetett. Ez a szám túlságosan nagy ahhoz, hogy egy ember kimerítően ellenőrizni tudja” – tette hozzá Wooldridge.
Dr. Mustafa, a Manchesteri Egyetem szoftverbiztonsági szakértője rámutatott az Enigma gépek bizonyos gyengeségeire, például arra, hogy egyetlen betű sem jelenthette önmagát, így ezt sikeresen ki tudták használni.
A mai technológiával azonban a kódok feltörése gyorsabban és egyszerűbben zajlik. Wooldridge szerint a gép logikáját egy egyszerű szoftver is képes lenne utánozni.
A professzor hangsúlyozta, hogy ma már fejlett statisztikai és számítástechnikai módszerek is rendelkezésre állnak, amelyeket Turing aligha tudott volna elképzelni.
„A modern adatközpontok teljesítményét pedig nehéz elképzelni. Az Enigma távolról sem érne fel ezekkel.”
Egy korábbi kutatás során kutatók olyan mesterséges intelligenciát alkalmaztak, amelyet a Grimm-mesék alapján német szövegek felismerésére képeztek ki, és 2000 virtuális szerver segítségével 13 perc alatt törtek fel egy titkosított Enigma-üzenetet.
Bár az Enigma ma már nem állná meg a helyét, Wooldridge szerint a modern titkosítási eljárások, például az RSA-algoritmus továbbra is biztonságosnak számítanak.
„Az RSA esetében a nagyon nagy számok faktorálásának problémájáról van szó. Az összes alternatíva átnézése ezeknél a kódrendszereknél már nem működne" – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kvantumszámítógépek új kihívásokat hozhatnak.
„Ha a kvantumszámítógépek valaha is beváltják elméleti ígéreteiket, akkor teljesen új technikákra lehet szükségünk ahhoz, hogy biztonságban tartsuk az adatainkat.”
Mustafa hangsúlyozta: bár ma könnyű lenne feltörni az Enigmát, annak idején ez hatalmas kihívásnak számított.
„A feltörés folyamata sokszor hónapokba, vagy mint egy évbe telt, de az, hogy ezt a háború ideje alatt meg tudták tenni, óriási dolog volt. Isten tudja, mi történt volna, ha nem törjük fel időben az Enigmát.”- jelentette ki a tudós.
