Minden élőlény, így az ember is, bocsát ki alacsony energiájú fotonokat, amelyek egy titokzatos ragyogásként körülveszik őket. Ezt a fényt szinte azonnal megszünteti a halál pillanata, állítja egy új kanadai kutatás, amelyet a New Scientist is megosztott. A kutatók a "szellemragyogás" jelenségét vizsgálják, amely a biofotonok kibocsátásával kapcsolatos, és amely az élő szervezetek életfunkcióinak melléktermékeként keletkezik. Bár a jelenség létezéséről még viták folynak, a tudósok egyre inkább úgy vélik, hogy a biofotonok megjelenése az ultragyenge-fotonkibocsátás folyamatának eredménye - írta meg a Telex.
A kutatók rámutatnak, hogy a mitokondriumok, amelyek a sejtjeinkben folyamatosan energiát termelnek, közvetlenül befolyásolják a biofotonok kibocsátását. Az emberi bőrszövet például néhány fotont bocsát ki négyzetcentiméterenként és másodpercenként, amit rendkívül nehéz mérni, mivel a fény alacsony intenzitása miatt könnyen összekeverhető más biológiai folyamatokkal, vagy a környezeti fényforrásokkal.
Dan Oblak, a Calgary Egyetem kutatója és csapata fejlett digitális kamerákat használtak, amelyek képesek voltak egyetlen fotont is érzékelni. A kutatók két különböző expozícióval készítettek képeket négy szőrtelen egérről: egyet a haláluk előtt, egyet pedig utánuk. Az állatokat konstans hőmérsékleten tartották, hogy kizárják a hőhatásokat, és teljes sötétségben vizsgálták őket, így biztosítva, hogy az eredményeket ne befolyásolja külső fényforrás. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a biofoton-kibocsátás jelentősen csökkent, miután az állatok elpusztultak.
A kutatók a kislevelű sugárarália (Heptapleurum arboricola) leveleiről is készítettek felvételeket, és megfigyelték, hogy a növények sérülésjavító mechanizmusai megnövelték a biofotonok kibocsátását. Az egyik kísérlet során a növény felületére juttatott gyógyszer, benzokain, szintén megnövelte a kibocsátott fény mennyiségét. Ezen megfigyelések azt sugallják, hogy a biofotonok nemcsak az élőlények, hanem a növények egészségi állapotának mérésére is használhatók.
Alasdair Mackenzie, az Oxfordi Central Laser Facility munkatársa szerint nem meglepő, hogy a biofotonok kibocsátása megszűnik a halál után, mivel a metabolikus sejtfolyamatok leállása következtében nincs energiaellátás, ami a biofotonok kibocsátását előidézhetné. Mackenzie hangsúlyozza, hogy az Oblakék által teremtett kísérleti körülmények biztosítják, hogy a kutatás valóban biofotonokról szól, és nem más biológiai vagy külső tényezőkről.
