Rekordmeleg nyarakat élünk, és sok irodában, otthonban felmerül a kérdés: érdemes-e napközben kikapcsolni a légkondit, vagy inkább menjen folyamatosan? A Telex cikke alapján, több kutatás is foglalkozott ezzel – az eredmények pedig nem egyértelműek, de több tanulságot is levonhatunk.
Egy amerikai kutatócsoport három légkonditípus fogyasztását modellezte arizonai és georgiai körülmények között. A 110 m²-es lakásokban az egyik esetben egész nap ment a klíma, míg a másikban nyolcórás pihenőt tartottak. Azt tapasztalták, hogy:
„Hiába kellett kicsit több energia, amikor 8 óra melegedés után visszakapcsolták a légkondikat, az összfogyasztás még így is kevesebb volt, mint amikor a gépek egész nap konstans hőmérsékleten tartották a lakást.”
A split klímák éves fogyasztása például 494 kWh-ról 469-re csökkent, ha a gépek nyolcórás szünetet kaptak. A központi rendszereknél még látványosabb volt a különbség. Ugyanez a trend volt megfigyelhető nedvesebb környezetben, mint Georgia is.
Magyar viszonyok: más a helyzet
Hazánkban a hőmérséklet átlagosan 23–28 °C nyáron, ami közelebb áll például Boston klímájához. Egy bostoni újságíró tapasztalatai szerint:
„A split egység 7 kWh-nyi energiát fogyasztott, amikor időszakosan pihentették, és 4 kWh-t, amikor egész nap 22 fokon tartották a lakást.”
Ez napi 150 forint spórolást jelentett. Vagyis mérsékeltebb időben jobban megéri folyamatosan működtetni a klímát – de még így is kicsik a különbségek.
Mi számít igazán?
A szakértők szerint nemcsak a bekapcsolás időzítése számít. Több tényező is befolyásolja a fogyasztást:
-
A klíma típusa és energiahatékonysága
-
A lakás szigetelése
-
Külső hőmérséklet és páratartalom
-
Lakók igényei (pl. otthon tartózkodó idősek, állatok)
Továbbá, egy amerikai HVAC-cég blogja szerint:
„Megnyújthatja a gép élettartamát, ha naponta kap néhány óra pihenőt, főleg, ha az a néhány óra pont a nap legmelegebb időszaka.”
Környezeti szempont: klímától még melegebb lehet
A légkondicionálás globális energiafogyasztása óriási, és ahogy nő a hőmérséklet, ez az igény is nőni fog. A fosszilis energiaforrások használata miatt a klímázás maga is hozzájárul a felmelegedéshez. Ráadásul:
„A légkondik befelé nyomják a hűvös levegőt, de cserébe kifelé ontják magukból a meleget, amivel tovább fűtik az amúgy is nagyon nehezen lehűlő városokat.”
A legfontosabb tanulságok
A cikk szerint, ha valóban spórolni akarunk, nem feltétlenül a kikapcsolás a legjobb megoldás. Ehelyett:
-
Állítsuk a klímát 24–25 °C-ra – a test hozzászokik, és így is kellemesen hűs lesz.
-
Használjunk redőnyt vagy sötétítőt a legmelegebb órákban.
-
Fektessünk be hatékonyabb klímaberendezésbe.
-
Mérlegeljünk tudatosan: valóban szükség van-e a klímára adott pillanatban?
A válasz sokszor igen, főleg a nyári hőhullámok idején – de nem árt tudni, hogy milyen kompromisszumokat kötünk közben a környezettel és a pénztárcánkkal.
