Az idei év hozta el az igazi áttörést a mesterséges intelligencia (AI) területén – hangzott el a tizedik Health 2.0 konferencián. A szakértők szerint 2025-től az AI már mélyebb gondolkodásra és önálló döntéshozatalra is képes, miközben az egészségügyben és a kutatásban új dimenziókat nyit meg.
„El kell kezdenünk gondolkodni arról, milyen jövőt szánunk a mesterséges intelligenciának, és hogyan tudjuk adaptálni a vállalatok, kutatások vagy akár az egészségügy életébe” – mondta Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.
Mikor lesz az AI okosabb az embernél?
A legnagyobb kérdés, ami 2025-ben a szakmai vitákat uralja: mikor érjük el az általános mesterséges intelligencia (AGI) szintjét, vagyis azt a pontot, amikor az AI legalább olyan intelligens lesz, mint az ember.
Elon Musk szerint ez 2025 és 2026 között bekövetkezhet:
„Már a következő évben megjelenhetnek olyan AI-modellek, amelyek bizonyos területeken meghaladják az emberi intelligenciát” – fogalmazott a technológiai vállalkozó, aki aktívan részt vesz az AI-fejlesztések finanszírozásában.
Dario Amodei, az Anthropic vezetője óvatosabban nyilatkozott: ő 2026–2027-re teszi az áttörés idejét, hangsúlyozva a biztonságos és felelős fejlesztések fontosságát.
A Google DeepMind alapítója, Demis Hassabis viszont 2030 és 2035 közé jósolja az AGI megjelenését, amikor a mesterséges intelligencia valóban emberi szintű gondolkodásra lesz képes.
A szakértők közötti különbség is mutatja, hogy az AGI-fejlődés rendkívül bizonytalan, hiszen a technológiai, etikai és szabályozási kérdések továbbra is nyitottak.
Az AI már gondolkodik – és döntéseket is hoz
Jakab Roland szerint 2025 egyik legfontosabb fejleménye az úgynevezett „gondolkodási képesség” megjelenése:
„A mesterséges intelligencia modellek több időt kapnak az átgondolásra, így konzisztens, átgondolt válaszokat tudnak adni. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy az AI nemcsak gyors, hanem minőségi döntéseket is hoz” – mondta.
A modellek már eszközöket is képesek használni: hozzáférnek például e-mailekhez vagy adatbázisokhoz, és konkrét információkat nyernek ki azokból. Ez lehetővé teszi, hogy komplex feladatokat oldjanak meg – az automatizált ügyfélszolgálattól a személyre szabott ajánlásokig.
Jakab szerint az AI ma már nem csupán beszélgetőpartner, hanem aktív információfeldolgozó és problémamegoldó eszköz. Ugyanakkor – tette hozzá –
„az AI még sokat hallucinál, előfordul, hogy egy jó pizzaszósz recepthez például ragasztót ajánl.”
A fejlődés gyorsaságát mutatja, hogy tavaly már ügynökalapú keretrendszerek is megjelentek, amelyek képesek gyógyszermellékhatásokból és adatbázisokból információt kinyerni, és kezelési javaslatokat adni.
Új korszak az egészségügyben és a hosszú élet kutatásában
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a betegellátásban, különösen a terápiás döntéshozatalban – emelte ki Horváth Veronika, a Richter Gedeon Nyrt. digitális innovációs vezetője.
„Ma már nemcsak az orvos, hanem az AI-alapú tanácsadó is részt vesz a diagnózisban” – tette hozzá.
Az AI segíti a diagnosztikát és a kezelést, képes komplex adatelemzésre, személyre szabott javaslatok kidolgozására, sőt, empatikus kommunikációra is, ami javíthatja a páciensek együttműködését és motivációját.
Kiss Richárd, a Medipredict orvosigazgatója szerint a mesterséges intelligencia a longevity, azaz a hosszú élet kutatásában is forradalmat hoz:
„A modern technológiák korai diagnózist és személyre szabott kezelést tesznek lehetővé, meghosszabbítva az egészséges élettartamot” – mondta.
Kiss hozzátette, hogy a vizsgálatok során a páciensek 20 százalékánál találnak azonnali beavatkozást igénylő eltérést, ami mutatja az AI-diagnosztika erejét.
Virtuális klinikák és személyre szabott egészségügyi utak
Az egészségügyi digitalizáció új szintjét képviseli a Synlab virtuális klinikája.
Póda Tamás, a SYNLAB Hungary Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója úgy fogalmazott:
„A virtuális klinika irányt mutat a diagnózistól a cselekvésig – segít eligazodni az egészségügyi ellátás útvesztőiben.”
A Synlab adatai szerint a magyar lakosság 40 százaléka krónikus beteg, további 40 százalék egészséges, míg 20 százalék még tünetmentes, de kockázati tényezőkkel él. A cél, hogy az AI és az innováció segítségével a páciensek minél gyorsabban eljussanak a pontos diagnózisig és kezelésig.
A Health 2.0 konferencia tanulsága szerint a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen technológiája: az üzleti életben, a tudományban és az egészségügyben egyaránt forradalmasítja a működést. Az emberi intelligenciát pedig — ha a szakértők jóslatai beválnak — már a következő évtizedben felül is múlhatja.
