A Reuters oknyomozó riportja szerint a Meta – a Facebook és az Instagram anyavállalata – bevételeinek akár 10 százalékát, azaz mintegy 16 milliárd dollárt (5340 milliárd forintot) a csalárd hirdetések generálhatják.
A jelentés szerint ez az összeg magában foglalja a megtévesztő e-kereskedelmi hirdetéseket, a pénzügyi átveréseket, az illegális online kaszinók reklámjait, valamint tiltott gyógyászati termékek értékesítését is.
Ez a szám önmagában is megdöbbentő, de a lap szerint az igazán aggasztó az, hogy a Meta szándékosan akadályoztasaját mérnökeit abban, hogy hatékonyabban lépjenek fel a csalók ellen.
A Meta a bevételek miatt visszafogja a fellépést
A belső források szerint a cég vezetése arra utasította a döntéshozókat, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a Meta teljes bevételének 0,15 százalékánál nagyobb csökkenést okozhatnak.
Más szóval: a vállalat inkább tűrte a csalások terjedését, semmint hogy bevételt veszítsen.
A Reuters által feltárt dokumentumok szerint:
-
Egy hirdetőt, aki pénzügyi csalásban vett részt, csak nyolcadik lebukása után tiltottak le.
-
Mások, akik nagyobb összeget költöttek, több mint 500 figyelmeztetést kaptak, mielőtt eltávolították őket.
-
Idén eddig a Meta mindössze négy nagy csaló kampányt szüntetett meg, amelyek együtt 67 millió dolláros (22,4 milliárd forintos) bevételt hoztak a cégnek.
A felhasználók viselik a kárt
A csaló hirdetések jellemzően befektetési átveréseket, hamis webshopokat, gyógyszerhirdetéseket és online szerencsejátékokat népszerűsítenek.
A legtöbbjük valós arcokat, hírességeket vagy médiacégek logóit használja fel engedély nélkül, így a felhasználók gyakran azt hiszik, megbízható forrásból származik a tartalom.
Ezek az átverések milliárdos károkat okoznak világszerte, Magyarországon is egyre több ilyen eset kerül napvilágra.
A Meta védekezik, de számokkal nem támasztja alá
A Meta szerint a Reuters által említett 10 százalékos arány „durva becslés”, és a valóságban ennél alacsonyabb lehet.
Andy Stone, a vállalat szóvivője közölte:
„Az elmúlt 18 hónapban világszinten 58 százalékkal csökkentek a csaló hirdetésekről szóló felhasználói bejelentések,
és 2025-ig több mint 134 millió ilyen tartalmat távolítottunk el.”
Ugyanakkor a Meta nem adott meg alternatív adatot arról, pontosan mennyi bevétel származik az átverésekből.
A Reuters vizsgálata rávilágít: miközben a Meta nyilvánosan a csalások elleni küzdelmet hirdeti, a gyakorlatban komoly bevételt termel a megtévesztő hirdetésekből.
A felhasználók így nemcsak az átverések áldozatai, hanem egy olyan üzleti modellé is válnak, amelyben a platform pénzügyileg érdekelt a csalók jelenlétében.
A jelentés újabb kérdéseket vet fel a közösségi média etikai felelősségéről, és arról, vajon meddig tűrheti a társadalom, hogy a világ egyik legnagyobb techcége profitáljon a felhasználói bizalom megsértéséből.
