Az Európai Bizottság friss javaslatcsomagja jelentősen átalakítaná az uniós digitális szabályozási keretet: számos területet érintő egyszerűsítést indítványoz, és több mint egy évvel elhalasztaná a magas kockázatú mesterséges intelligenciára vonatkozó legszigorúbb rendelkezések bevezetését. A terv támogatói szerint ez erősítené az európai versenyképességet és csökkentené a vállalatokra nehezedő terheket, bírálói viszont úgy látják, hogy a big tech lobbi győzelmét jelentené a jogvédők és az adatvédelmi garanciák felett - írta a Bitport.
Haladék a legérzékenyebb MI-alkalmazásoknak
A Bizottság az úgynevezett „digitális omnibusz” csomagban javasolja, hogy a magas kockázatúnak minősülő MI-rendszerekre vonatkozó szabályok – amelyek eredetileg 2026 augusztusától léptek volna életbe – csak 2027 decemberében váljanak kötelezővé. Ezek a területek többek között a biometrikus azonosítást, a bűnüldözést, a hitelminősítést, az egészségügyi szolgáltatásokat, a közművek működését és a közlekedési rendszereket érintik.
Brüsszel szerint az elhalasztás célja, hogy a vállalatok és az állami intézmények biztonságosabban, kevesebb adminisztratív teherrel tudjanak alkalmazkodni a szabályozáshoz.
GDPR-módosítás: új ajtó nyílhat a nagy technológiai cégeknek
A digitális csomag részeként a Bizottság a GDPR egyes rendelkezéseinek módosítását is javasolja. Ennek legfontosabb eleme, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyeznék a nagy technológiai vállalatoknak az európai felhasználók adatait MI-modellek tanításához felhasználni – ami eddig többnyire tiltott vagy erősen korlátozott volt.
Ugyanakkor több tagállam – köztük Franciaország és Németország – a versenyképességi szempontokat hangsúlyozza: szerintük ha Európa versenyben akar maradni, szükség van rugalmasabb keretekre.
