A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, Kossuth-díjas magyar író kapta. A hivatalos indoklás szerint a szerző „látnoki erejű műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét” részesült az elismerésben.
Egy világjáró magyar író életútja
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Első írása, a Tebenned hittem 1977-ben jelent meg a Mozgó Világ című folyóiratban. Tanulmányait Szegeden és az ELTE-n végezte, 1983-ban szerzett diplomát magyar–népművelő szakon.
Az 1980-as évektől szabadúszó íróként dolgozott, 1987-ben ösztöndíjasként került Nyugat-Berlinbe, majd az évtizedek során számos országban élt és alkotott – Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, az Egyesült Államok és Kelet-Ázsia is állomáshelye volt. A Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatait például az Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című könyveiben dolgozta fel.
Nemzetközi elismertség és díjak
Krasznahorkai nemcsak Magyarországon, hanem világszerte ismert és elismert. Az amerikai Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg W. G. Sebald szerint „víziójának univerzalitása a Gogoléval rokon”.
Életművét több rangos díjjal ismerték el:
-
1993-ban Németországban az év legjobb könyvének járó díjat kapta Az ellenállás melankóliája című regényéért.
-
2010-ben Brücke Berlin-díjjal tüntették ki a Seiobo járt odalent elbeszéléskötetéért.
-
2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat.
-
2015-ben a nemzetközi Booker-díjat kapta meg.
-
2021-ben az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Libri-díjat nyerte el.
Legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg, új könyve, A magyar nemzet biztonsága 2025 novemberében kerül a Magvető gondozásában az olvasókhoz.
Filmek és örökség
Krasznahorkai több művét is megfilmesítette Tarr Béla, akivel szoros alkotói kapcsolat fűzi össze. Olyan kultikus filmek születtek közösen, mint a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák vagy A torinói ló.
Az irodalmi Nobel-díj történetében Krasznahorkai László a második magyar díjazott: előtte Kertész Imre vehette át a kitüntetést 2002-ben.
