Március 3-án látványos égi jelenség vonta magára a figyelmet: teljes holdfogyatkozás volt, amelyet Ausztráliából, Új-Zélandról, Amerikából és Kelet-Ázsiából is meg lehetett figyelni. A LiveScience beszámolója szerint a földrajzi elhelyezkedés miatt nagyjából 3 milliárd ember követhette végig a jelenséget.
A teljes holdfogyatkozásokat gyakran „vérholdnak” nevezik, mivel a Hold ilyenkor mélyvörös árnyalatot vesz fel, amikor a Föld árnyékába kerül.
Miért lesz vörös a Hold?
A jelenség hátterében az úgynevezett Rayleigh-szórás áll. Ennek során a napfény különböző hullámhosszai eltérő módon haladnak át a Föld légkörén, mielőtt elérnék a Hold felszínét. A rövidebb, kékebb hullámhosszakat a légkör nagyrészt elnyeli és szétszórja, míg a hosszabb, vöröses fény nagyobb arányban jut át.
Ennek eredményeként a Föld árnyékába kerülő Hold nem sötétedik el teljesen, hanem rézvörös, „véres” színt kap. A látvány intenzitása függ a légkör aktuális állapotától is, például attól, mennyi por vagy aeroszol található benne.
A fogyatkozások párban érkeznek
A hold- és napfogyatkozások általában párosával követik egymást. Ez azt jelenti, hogy minden holdfogyatkozás nagyjából két héttel egy napfogyatkozás előtt vagy után történik.
Idén a február 17-én bekövetkezett gyűrűs napfogyatkozást kizárólag az Antarktisz térségéből lehetett látni, így a márciusi vérhold jóval szélesebb közönség számára vált megfigyelhetővé.
Darvas Márton
