Űrkutatás

Japán csillagászok ritka légkört fedeztek fel a (612533) 2002 XV93 jelű Kuiper-övi objektumon. A felfedezés alapjaiban írhatja felül a távoli égitestekről alkotott ismereteinket.

A Remred Zrt. vezetésével, nemzetközi konzorciumban épül a MoonRAD műhold az ESA holdprogramjához. A küldetés célja a navigáció és az űridőjárás monitorozása.

Bill Gray csillagász számításai szerint 2026. augusztus 5-én egy SpaceX Falcon 9 rakétafokozat csapódik a Holdba. Az esemény nem veszélyes, de rávilágít az űrszemét kezelésének sürgető kérdésére.

Több mint 50 év után az első holdkerülő misszió a végéhez közeledik. Az Orion űrhajó négytagú legénysége péntek este (magyar idő szerint szombat hajnalban) landol a Csendes-óceánon.

50 év után újra emberek indulnak a Holdhoz. Az Artemis II legénysége rekordokat döntve kerüli meg a Holdat az Orion kapszulával.

Az Artemis II négyszemélyes legénysége történelmi küldetésre indul. 400 200 kilométeres távolság és extrém, 40 200 km/órás sebesség vár az Orion kapszulára.

A Blue Origin 50 ezer műholdból álló hálózatot tervez, amely adatközpontként működne az űrben, csökkentve a földi energiaigényt.

A NASA pontosította az Artemis II küldetés indításának időpontját. Az Orion űrhajó négy asztronautával indulhat a Hold felé.

Magyar kutatók új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása sötét energia nélkül is magyarázható.

Teljes holdfogyatkozás festette vörösre a Holdat március 3-án, a jelenséget mintegy 3 milliárd ember figyelhette meg.

Az IAU döntése alapján kisbolygó viseli Krasznahorkai László, Tarr Béla és Kubovics Imre nevét. A felfedező Sárneczky Krisztián volt.