Bár a köztudatban a mérsékelt alkoholfogyasztás – például a napi egy pohár bor – sokáig veszélytelennek, sőt olykor egészségesnek tűnt, a legfrissebb tudományos adatok cáfolni látszanak ezt az elképzelést. A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy már a kis mennyiségű szeszes ital is mérhető fizikai változásokat okoz az emberi agyban.
A gondolkodás központja van veszélyben
A kutatás fókuszában az agykéreg állt, amely az emberi agy legfejlettebb része, és a magasabb szintű kognitív funkciókért, így a gondolkodásért, a tervezésért és a döntéshozatalért felelős. A vizsgálat szerint az alkoholfogyasztás mértékével arányosan csökken az agykéreg vastagsága és térfogata.
Ennél is aggasztóbb eredmény, hogy az alkohol még jelentősebb hatással van az agyi perfúzióra, vagyis a vérellátásra. A csökkent véráramlás ugyanis közvetlen kockázatot jelent az agyszövetek egészségére, mivel akadályozza az oxigén- és tápanyagellátást, ami hosszú távon szövetpusztuláshoz vezethet.
A kutatás menete: nem csak az alkoholisták érintettek
A szakemberek 45 egészséges, 22 és 70 év közötti felnőttet vizsgáltak, akiknek korábban soha nem volt alkoholproblémájuk. A résztvevők átlagosan havi 21 italt fogyasztottak (ez nagyjából napi 0,7 egységnek felel meg), ahol egy egységnek egy üveg sör vagy egy pohár bor számított. Az adatokat modern MRI-vizsgálatokkal vetették össze.
Nincs ok-okozati bizonyíték, de a tendencia egyértelmű
Bár a kutatók az Alcohol című szaklapban megjelent publikációjukban hangsúlyozták, hogy a közvetlen ok-okozati összefüggést egyetlen méréssel nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, az adatok iránya egyértelmű.
A vizsgálat legfontosabb tanulsága, hogy az agy egészsége szempontjából nincs „biztonságos küszöb”: a negatív hatások már a társadalmilag teljesen elfogadottnak számító, alkalomszerű ivásnál is jelentkezhetnek. Ez a felfedezés újabb érvet szolgáltat az absztinencia mellett, rávilágítva arra, hogy agyunk már a legkisebb alkoholmennyiségre is fizikai leépüléssel reagálhat.
Darvas Márton
