Egyre riasztóbb adatok látnak napvilágot a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Az EurekAlert! beszámolója szerint az agyszövetekben mért mikroműanyag-koncentráció harmincszor magasabb, mint a májban vagy a vesében. A 2016 és 2024 között végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a felhalmozódás mértéke mindössze nyolc év alatt 50 százalékkal nőtt.
Súlyos egészségügyi kockázatok
A kutatók szoros összefüggést találtak a műanyagrészecskék jelenléte és a kognitív hanyatlás között. A legmagasabb koncentrációt a demenciával diagnosztizált donoroknál mérték.
A felhalmozódás következményei:
-
Négyszeres kockázat: Azoknál a betegeknél, akiknek a szervezetében nanoműanyagot mutattak ki, négyszeresére nőtt a szívinfarktus, a stroke vagy a halálozás esélye.
-
Vér-agy gát: Míg a nagyobb darabok fennakadnak, a legkisebb nanorészecskék képesek átjutni a vér-agy gáton, és fehérjékhez kapcsolódva beépülni az agyszövetbe.
Az élelmiszeripar felelőssége
A szennyeződés elsődleges forrásai az úgynevezett ultra-feldolgozott élelmiszerek. Ezek a termékek a gyártás, csomagolás és melegítés során folyamatosan mikroplasztiknak vannak kitéve. Egy több mint 380 ezer résztvevőt vizsgáló elemzés szerint a legtöbb ilyen élelmiszert fogyasztóknál 53 százalékkal nőtt a mentális zavarok kialakulásának esélye.
Veszélyben a következő generáció
A helyzet a legfiatalabbakat érinti legsúlyosabban:
-
Méhlepény: Kimutatták a mikroműanyagot a placentában, így a magzat már a fejlődés legkritikusabb szakaszában szennyeződik.
-
Gyermekkor: Mivel a gyermekek vér-agy gátja még nem alakult ki teljesen, az ő szervezetük még védtelenebb a nanorészecskékkel szemben.
Van remény a tisztításra?
Bár a helyzet komoly, a drezdai Carl Gustav Carus Egyetemi Kórház kutatói áttörésről számoltak be: egy speciális eljárással, az úgynevezett terápiás aferezissel (vérplazma-tisztítással) sikeresen vontak ki műanyagrészecskéket az emberi plazmából. Ez a módszer a jövőben hatékony fegyver lehet a környezeti ártalmak elleni küzdelemben.
Addig is a szakemberek a feldolgozott élelmiszerek kerülését és a műanyag csomagolások visszaszorítását javasolják a lakosságnak.
Darvas Márton
