Joe Biden elnök 18 milliárd dollár értékű kínai importra emeli a vámokat, amelyek olyan szektorokat érintenek, amelyek stratégiai fontosságúak a nemzetbiztonság szempontjából. A cél Peking kritikus technológiai fejlesztéseinek megbénítása, valamint az amerikai termelés előtérbe helyezése -közölte a CNN.
Az új vámemelések az importált acélra és alumíniumra, régebbi félvezetőkre, elektromos járművekre, akkumulátor alkatrészekre, kritikus ásványokra, napelemekre, darukra és orvosi termékekre vonatkoznak. Az új vámkulcsok 100%-os vámot jelentenek az elektromos járművekre, 50%-ot a napelem komponensekre és 25%-ot minden más szektorra, és a következő két évben lépnek életbe.
Lael Brainard, a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsának igazgatója szerint Kína ugyanazt a stratégiát követi, mint korábban, saját növekedésének elősegítése mások kárára. Kína egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy saját szabályai szerint játszhasson.
Biden elődje, Donald Trump, kiterjedt vámprogramot vezetett be 300 milliárd dollár értékű kínai importra az adminisztrációja alatt, egy olyan rendelkezés alapján, amely lehetővé teszi a vámok alkalmazását a nemzetbiztonsági érdekeket fenyegető verseny korlátozására. Ez a kereskedelmi törvény négyévente kötelezően értékeli az ilyen vámprogramok hatékonyságát, és a Biden-adminisztráció döntése ennek az értékelésnek az eredménye. A Fehér Ház tisztviselői szerint a program paramétereit is átdolgozták, hogy jobban tükrözzék a Biden-adminisztráció politikai prioritásait, különösen a tiszta energiára való átállást. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Kína nem lehet az egyetlen ország, amely tiszta technológiát termel a világ számára. Diverzifikált, nem koncentrált termelésre van szükség a legkritikusabb áruk és technológiák esetében, hogy ellenállóképes ellátási láncokat és tiszta technológiát lehessen létrehozni.
Az elektromos járművekre vonatkozó vámok több mint a négyszeresükre nőnek, 27,5%-ról 100%-ra, hogy kihívást jelentsenek Peking azon gyakorlatával szemben, amely során a hazai EV gyártók agresszívan alacsony árazásra ösztönzik, miközben 40%-os vámot vetnek ki az amerikai autóimportokra. A kínai BYD Seagull elektromos jármű körülbelül 10 000 dollárért kapható, ami töredéke az amerikai termékek árának.
Trump széleskörű vámpolitikájának bejelentése után Kína 101,4 milliárd dollár értékű amerikai exportra vetett ki vámokat, amely válaszlépés a Brookings Intézet becslése szerint 294 000 amerikai exporthoz kapcsolódó munkahelyet érintett. A Fehér Ház nem kívánta találgatni, hogyan reagál majd Peking most. A tisztviselők szerint a párhuzamos vizsgálatok európai, brazil és török partnerekkel erősítik pozíciójukat.
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen és Antony Blinken külügyminiszter mindketten felvetették ezt a kérdést kínai partnereikkel áprilisi hivatalos látogatásaik során. A kormányzati tisztviselők áprilisban tervezték bejelenteni a változásokat, hogy előkészítsék a terepet Biden középtávú vámemelési beszédének, de végül visszatartották a diplomáciai látogatások megőrzése érdekében.
Április 17-én Biden a Pittsburghi United Steelworkers központjában beszélt, ahol Trump bizonyos kínai importból származó acél- és alumíniumtermékek vámjainak háromszorosára emelését és az igazságtalan hajóépítési gyakorlatok új vizsgálatát követelte. Biden szerint a kínai kormány állami pénzt biztosít a kínai acélvállalatoknak, hogy több acélt termeljenek, mint amennyire a gazdaságnak szüksége van, csökkentve az árakat és lehetetlenné téve más vállalatok számára a versenyt. Biden szerint Kína nem versenyez, hanem csal. Ez az üzenet kedvezően rezonál a középnyugati gyártási államokban, amelyek kulcsfontosságúak lesznek bármelyik jelölt számára egy olyan választáson, ahol a kereskedelem ismét fontos szerepet játszik. A Csendes-óceán túloldalán kevésbé volt kedvező, mivel a kínai Kereskedelmi Minisztérium az Egyesült Államokat hamis vádakkal és helytelen gyakorlatokkal vádolta.
Joe Biden is poised to impose tariffs on China EVs and other strategic sectors https://t.co/0notRcimrY
— Bloomberg (@business) May 10, 2024
